Seth Shostak amerikai csillagász két dolgot tart fontosnak azzal kapcsolatban, hogy a – hipotetikusan létező – civilizációk mekkora része képes számunkra is észlelhető (ráidó)jelet kisugározni. Egyfelől, hogy a mi jelenlegi technológiánk az Arecibo-i óriásteleszkóptól eltekintve biztosan nem tudna…
Már megint a Drake-képlet
Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.A Drake-képlettel kapcsolatban…
Számoljunk a számolással?
Ha elfogadjuk is, hogy nagyon sokféle matematika lehetséges, vajon azt is el kellene-e fogadnunk, hogy nincsen valamiféle univerzális (közös) alapja vagy kiindulási pontja mindegyiküknek? A kérdés azért érdekes, mert felvetődhet – mint ahogy többször fel is vetődött –, hogy valamiféle „matematikai…
Rádiótávcsövekről és érzékszervekről, meg a tudomány teljességéről
A SETI sokak szerint valójában nem egyszerűen az idegen civilizációk utáni kutatás: amit keresünk, az „olyan, nagy rádiótávcsövek építésére való képesség, melyekkel csillagközi kommunikációt lehet folyatni”, mondja a fizikus John Billingham (idézi: Askhenazi, p. 81.), és…
Vissza az alapokhoz: Cocconi és Morrison cikke
Mondhatni, az egész modern SETI 1959-ben kezdődött, amikor nem két társadalomtudós (de még csak nem is csillagász), hanem két fizikus: Giuseppe Cocconi és Philip Morrison cikket írt az idegen civilizációk által kisugárzott rádiójelek utáni kutatásról a Nautre-be. A…
A SETI, a mérnökök és az archeológusok
A kérdés természetesen nem az, hogy sikerült-e már bizonyítékot találni arra, hogy „nem vagyunk egyedül” (és ennek megfelelően más értelmes lények is azt kérdezgetik maguktól-e valahol, egy másik bolygón, hogy egyedül vannak-e), hanem az, hogy kik és milyen megközelítési…