Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.
A Drake-képlettel kapcsolatban (melyet e helyütt ismertnek tekintek) egyrészt azt szokták felvetni, hogy egyes komponenseit meg kellene változtatni vagy esetleg újabbakat (is) kellene hozzáadni. A teljesség igénye nélkül: Walkers, Hooker és Kotra már 1980-ban javasolta a „C” (=kolonizációs) paraméter bevezetését, amely azt mutatná meg, hogy egy technikai civilizáció mennyire hajlamos terjeszkedni – és ezzel más bolygókon is leterjeszteni az értelmes életet (Dick, Steven J.: The Drake Equation in Context. In Vacoh, Douglas A. – Dowd, Matthew F.: The Drake Equation. Cambridge University Press, 2015, p. 15.). Gonzalez, Brownlee és Ward 2001-ben a GHZ (Galactic Habitable Zone) mint komponens fontossága mellett érveltek (u.o.). És persze az is felvetődött már, hogy a galaxison (a Galaxisunkon) belül a csillagok nem mindig kínáltak/fognak lakható környezetet kínálni (uo. p. 14.), tehát akár egyfajta HTZ-ről (Habitable Time Zone) is beszélhetnénk,
De nem ez a lényeg – egy olyan képlettel kapcsolatban, amelyről a SETI egyik kezdeményezője, Bernard Oliver azt mondta, hogy „megoldás arra, hogy nagy mennyiségű nem tudást sűrítsünk össze kis helyre”, könnyedén lehet kiegészítési javaslatokat tenni. Viszont maga a formula sokat elárul annak a kornak a gondolkodásáról, amikor létrejött.
Egyfelől: az 1960-as évek elején Drake adottnak vette a két végpontot: azt, hogy a csillagok számból indulunk ki, és a rádiókommunikációra alkalmas civilizációk számánál kötünk ki. Értsd: eszerint a csillagok hozzák létre azt a kozmikus környezetet, amelyen belül megjelenhetnek a bolygók, amelyek esetleg az életzónában keringenek stb. Azaz: a csillagok ugyan előfeltételi egy technikai civilizáció létrejöttének (és ezért is érdekesek a számunkra), ennél magasabb szerveződési szinttel – mondjuk a galaxisokéval – viszont nem kell számolnunk. Ez nekem nagyon is „naprendszercentrikus” megközelítésnek tűnik, és minden bizonnyal az a magyarázat rá, hogy mivel a rádiótávcsövet tekintették alapvető eszköznek a SETI létrejöttekor, 1960 körül, és Cocconi meg Morrison is abból indult ki, hogy ha mi már képesek lennénk üzenetet küldeni a Tejúton keresztül, akkor erre egy másik értelmes faj is képes lehet, ezért fel sem merült, hogy esetleg a galaxisok számát is figyelembe kellene venni.
Pedig csak a gondolatkísérlet kedvéért: amennyiben csupán nagyon ritkán fordul elő, hogy egy galaxisban értelmes élet jelenjen meg, ám elég sok galaxis van rajtunk kívül, akkor nagyobb az esély, hogy másutt jöjjön létre, mint itt, a viszonylag szűkebb kozmikus környezetünkben. Az pedig, hogy mennyire lennének detektálhatóak, más kérdés – mint ahogy, ha úgy vesszük, az eredeti Drake-képlet is az idegen civilizációk számára keres választ, nem pedig arra, hogy hánnyal sikerül kapcsolatba lépnünk. Vagyis kb. úgy áll hozzá a keresésükhöz, mintha mondjuk földszerű bolygókat keresnénk, aminek megvan a definíciója, és ami megfelel annak, azt földszerű bolygónak tekintjük.
Ez a megközelítés az esetünkben azt jelenti, hogy az „értelmes életet” lényegében a rádiótávcső-építővel azonosítjuk. Itt nem csak az a probléma, hogy eközben kizárja az értelmes, de nem rádiótávcső-építő lényeket, hanem az is, hogy miközben a SETI az idegen értelem keresésével foglalkozna, aközben – legalább részben ebből a megközelítésből kifolyólag – nem szentel figyelmet annak a kérdésnek, hogy tulajdonképpen mi is az, hogy értelem.
De a Drake-képlet egy ennél is súlyosabb, mondhatni, alapvető problémára is rávilágít.
Drake azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi van azokkal a bolygókkal (=nem kellene-e azokat is figyelembe venni mint potenciális értelemhordozókkal), amelyek nem a Földdel egy időben, hanem mondjuk 8 milliárd éve keletkeztek, azt válaszolja, hogy „csak olyan jelenségek létével számoljunk, melyekről tudjuk, hogy léteznek”. Ez pl. automatikusan érvényteleníti az amúgy kimondottan szellemes posztbiológiai értelem koncepcióját (uo. p. 11), amit én személy szerint nem is bánok. Ugyanis számomra inkább tűnik ötletelésnek, mint tudományos hipotézisnek.
Csak éppen ha szigorúan vesszük, akkor ugyanez a helyzet bármely, nálunk lényegesen fejlettebb technikai civilizációval kapcsolatban is – elvére ha nem engedjük meg, hogy a hipotetikus idegenek posztbiológiai értelem formájában csináljanak valami olyasmit, amire mi még nem vagyunk képesek, akkor miért engednénk meg, hogy „egyszerűen” csak sokkal fejlettebbek legyenek nálunk? Vagy éppen azt, hogy sokkal idősebbek? Vagy akár azt, hogy máshol létezzenek? A fentebbi Drake-elv értelmében mindössze azt van jogunk kijelenteni, hogy itt, a Földön élnek értelmes lények, de azt, hogy másutt is élhetnek, majd csak akkor állíthatjuk, ha már tudjuk is.
Röviden: ha a tudományosság kritériumának tekintjük azt, amit Drake is elvárásként megfogalmazott, akkor a SETI jelenleg nem felel meg neki, és ezen a ponton két megoldás kínálkozik.
Vagy azt mondjuk, hogy még nem, de majd ha sor kerül az első sikeres észlelésekre, akkor minden lehetséges kritériumot ki fog elégíteni – addig viszont legfeljebb afféle „proto-tudománynak” tekinthető, és majd csak akkor válhat „igazivá”, ha lesznek olyan kutatási eredmények, amelyek megalapozzák.
Vagy pedig abból indulunk ki, hogy mint ahogy a Drake-képlet is magán viseli annak a kornak a lenyomatát, amikor létrejött, az sem örökkévaló és változatlan, hogy mit tekintünk tudománynak, és akár úgy is felfoghatjuk, hogy a SETI eddigi el nem ismertsége mögött jelentős mértékben az húzódik meg, hogy kutatási területét, illetve lehetőségeit tekintve képtelen volt kielégíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a 60-as évek tudományos felfogásának megfelelően támasztottak vele szemben. Amennyiben viszont az asztrobiológiát tudománynak tekintjük, miért ne tekintenénk annak a SETI-t is?
Tehát miért ne abból indulnánk ki, hogy ha a matematika nem úgy „tudomány”, mint a fizika, mégis teljesen legitim, akkor megengedhető egy olyan, nem hagyományos értelemben vett „tudomány” létezése is, amely sem matematika, sem nem természettudomány?

A felhasznált kép forrása: itt