A hézagmentes tudomány esete a rádiótávcsövekkel

2018. április 25. - zoltan galantai phd

Seth Shostak amerikai csillagász két dolgot tart fontosnak azzal kapcsolatban, hogy a – hipotetikusan létező – civilizációk mekkora része képes számunkra is észlelhető (ráidó)jelet kisugározni. Egyfelől, hogy a mi jelenlegi technológiánk az Arecibo-i óriásteleszkóptól eltekintve biztosan nem tudna…

Tovább

A Goldilocks-elvtől a neandervölgyi beszédig... [updated]

...és vissza, Az asztrobiológiában, közismert a Goldilocks-elv, amely azt mondja ki, hogy az élet számára vannak „éppen jó körülmények” – mármint például ha a bolygó „éppen jó távolságban” kering a központi csillagtól, és ezt a megközelítést szokás alkalmazni az egész Univerzumra is. Paul Davies…

Tovább

Már megint a Drake-képlet

Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.A Drake-képlettel kapcsolatban…

Tovább

SETI: alakulhatott volna máshogy is?

Jelenleg teljesen természetesnek látszik, hogy amikor SETI-ről beszélünk, akkor első sorban az amerikai kutatók által képviselt felfogást értjük alatta (olyannyira, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy lehetne máshogy). Ennek azonban – legalábbis egy időben – volt alternatívája:…

Tovább

Az életig vezető út

Jelenleg abból szokás kiindulni, hogy a fizikai törvények az egész Univerzumban ugyanolyanok, mint a Földön, vagyis helytől és időtől függetlenül érvényesek (Askhenazi, Michael: What We Know About Extraterrestrial Intelligenc. Foundations of Xenology. Springer, 2017, p. 35.). Ha a…

Tovább

Rádiótávcsövekről és érzékszervekről, meg a tudomány teljességéről

A SETI sokak szerint valójában nem egyszerűen az idegen civilizációk utáni kutatás: amit keresünk, az „olyan, nagy rádiótávcsövek építésére való képesség, melyekkel csillagközi kommunikációt lehet folyatni”, mondja a fizikus John Billingham (idézi: Askhenazi, p. 81.), és…

Tovább

A SETI hatása a vallásra

A csillagász és SETI-kutató Jill Tarter azt írja a vallás(ok) és a SETI kapcsolatáról, hogy „egy idős (több tíz millió éves!), stabil, technikai civilizáció… vagy egyetlen vallás létezését tételezi fel, mert ez elkerüli a kilkkesedéséseket meg vitákat, vagy pedig egyet sem”, ugyanis a földi…

Tovább

A Nagy Szűrő ellen

A Fermi-paradoxonra adott válaszok között szerepel az ún. Nagy Szűrő is, amely szerint azért nem találjuk az idegen civilizációk tevékenyégének nyomait, mert ez mintegy kiszűrte (meggátolta) az élet vagy az értelmes élet létrejöttét – az pedig még rosszabb, ha eddig mégsem,…

Tovább

Az UFO-k és a SETI jövője

Egy elképzelés szerint az UFO-kkal nem biztos, hogy az a probléma, hogy nem léteznek (miként például én is gondolom), hanem az, hogy a tudomány képtelen megragadni a jelenséget – függetlenül attól, hogy léteznek-e. Eközben talán modellül szolgának a SETI-nek is – bár ez nem túl biztató. Don Donderi…

Tovább

Na de mennyire fontos nekünk a SETI - valójában?

Az álláspontok az abszolút fontosság hangsúlyozásától a szélsőséges elutasításig terjednek, de ez egyfelől nem jelenti azt, hogy a két szélsőség egyenlő súllyal van jelen akár a tudósok, akár az "utca emberének" gondolkodásában; másrészt azért van egy módszer, amellyel…

Tovább