Az élet értelme és a SETI

2018. április 28. - zoltan galantai phd

De nem úgy, mint ahogy gondolnánk. Ugyanis amikor arról beszélünk, hogy mennyire könnyen (vagy éppen nehezen) alakulhat ki az élet, illetve az értelmes élet, akkor eszünkbe kell, hogy jusson: ez talán nem független az időponttól. Meg az is, hogy ez így talán egyszerűen félrevezető…

Tovább

A hézagmentes tudomány esete a rádiótávcsövekkel

Seth Shostak amerikai csillagász két dolgot tart fontosnak azzal kapcsolatban, hogy a – hipotetikusan létező – civilizációk mekkora része képes számunkra is észlelhető (ráidó)jelet kisugározni. Egyfelől, hogy a mi jelenlegi technológiánk az Arecibo-i óriásteleszkóptól eltekintve biztosan nem tudna…

Tovább

A Goldilocks-elvtől a neandervölgyi beszédig... [updated]

...és vissza, Az asztrobiológiában, közismert a Goldilocks-elv, amely azt mondja ki, hogy az élet számára vannak „éppen jó körülmények” – mármint például ha a bolygó „éppen jó távolságban” kering a központi csillagtól, és ezt a megközelítést szokás alkalmazni az egész Univerzumra is. Paul Davies…

Tovább

Már megint a Drake-képlet

Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.A Drake-képlettel kapcsolatban…

Tovább

Miért nem paradoxon a „Fermi-paradoxon”?

Röviden: mert valójában nem létezik. Nem, nem abban az értelemben, hogy tudnánk: vannak.-e rajtunk kívül értelmes lények (sajnos nem ez a helyzet), hanem abban, hogy nem paradoxon. És sosem volt az, bármennyire is kiterjedt a vele foglalkozó szakirodalom.Miközben személy szerint nagyra becsülöm…

Tovább

Számoljunk a számolással?

Ha elfogadjuk is, hogy nagyon sokféle matematika lehetséges, vajon azt is el kellene-e fogadnunk, hogy nincsen valamiféle univerzális (közös) alapja vagy kiindulási pontja mindegyiküknek? A kérdés azért érdekes, mert felvetődhet – mint ahogy többször fel is vetődött –, hogy valamiféle „matematikai…

Tovább

Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem?

Martin Rees szerint elképzelhető (sőt), hogy a fejlődés következő lépése a posztbiológiai értelem megjelenése lesz, és amennyiben más értelmes lények esetében is ez a helyzet, úgy „a legkevésbé sem valószínű, hogy éppen abban a pillanatban fedeznénk fel őket, amikor még biológiai formában léteztek”.…

Tovább

Pascal fogadása és a földönkívüliek

A filozófiatörténet egyik legismertebb problémafelvetése Pascal nevéhez fűződik, aki azt mondta, hogy érdemes Istenben hinnünk. Furcsa módon mintha ugyanezt a logikát követnék azok is, akik szerint érdemes az idegen civilizációk után kutatni, de a dolog akkor válik igazán elgondolkoztatóvá, ha…

Tovább

Miért gondoljuk azt, hogy nem vagyunk egyedül?

Számos különböző feltétel teljesülésére volt szükség ahhoz, hogy az 1960-as évekre ne csak megjelenjen a SETI gondolata, de ezzel párhuzamosan megjelenjen az a meggyőződés is, hogy az idegen értelmes élet nem csupán lehetséges (és miért is ne lenne az), de rendkívül…

Tovább

SETI: alakulhatott volna máshogy is?

Jelenleg teljesen természetesnek látszik, hogy amikor SETI-ről beszélünk, akkor első sorban az amerikai kutatók által képviselt felfogást értjük alatta (olyannyira, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy lehetne máshogy). Ennek azonban – legalábbis egy időben – volt alternatívája:…

Tovább