Földebb a Földnél – vagy éppen okosabb nálunk

2017. augusztus 28. - zoltan galantai phd

Amikor H. G. Wells megírta a Világok harcát a 19. század végén, akkor az volt az egyik kiindulási pontja, hogy az emberekre támadó marslakók technológiailag azért fejlettebb nálunk, mert jóval régebben léteznek, mint mi, és a Vörös Bolygón uralkodó, egyre rosszabbá váló körülmények olyan evolúciós nyomást gyakoroltak rájuk, amelyek következtében mintegy fejlettebbé kellett válniuk nálunk, ha nem akarnak kihalni. És ez így meggyőzően is hangzik – viszont ki nem mondva bár, de tartalmazza azt a feltételezést is, mely szerint az evolúció odaát is nagyjából ugyanolyan sebességgel működik, mint nálunk, és ezek szerint az egyik érteles faj azért lesz értelmesebb a másiknál, mert több ideje van a fejlődésre.
war-of-worlds.jpgEhhez képest az antropológusMichael Askhenazi a hipotetikus idegen civilizációkra vonatkozó szakirodalom áttekintésekor azt veti fel, hogy még ha tényleg átlagos is a Föld (meg a földi élet és az itt uralkodó körülmények, miként fel szokás tételezni), ez nem jelenti azt, hogy minden pontosan ugyanolyan másutt is, és legalábbis elképzelhető, hogy egyes fizikai paraméterek megváltoztatása az élővilágot is alapvetően átalakítja. Az ember ősei például azért váltak szárazföldi lénnyé (ami aztán lehetővé tette a tüzet használó technológiák kifejlesztését, és ennek a jelentőségét valószínűleg nem kell hosszasan ecsetelni), mert a gravitáció nem volt túlságosan nagy. Máskülönben sosem tudtak volna kimászni a partra, illetve csak a vízben nőhettek volna elég nagyra ahhoz, hogy értelmessé váljanak (érvényesek (Askhenazi, Michael: What We Know About Extraterrestrial Intelligenc. Foundations of Xenology. Springer, 2017, p. 38.). A földinél nagyobb radioaktivitás pedig talán annyira megnövelte volna a mutációt, hogy a fajok fogalma, „amely olyannyira hasznos a földi biológiában, nem lenne értelmezhető” (uo., p. 41.). Például egy alacsonyabb gravitációjú bolygón, ahol a bolygó kialakulásakor több radioaktív anyag maradt volna a bolygókéregben. Úgyhogy „elképzelhető, hogy az intelligens életformák evolúciója, ha az egyáltalán lehetséges, kevesebb időt venne igénybe, mint a Földön, ahol 3,5 milliárd évig tartott” (uo. p. 38 - 39.).
Amire az a szokványos ellenvetés, hogy miként Howard Gardner már az 1980-as években rámutatott: nem csak az IQ-teszt megoldó intelligencia létezik (amely egy gonoszkodó álláspont szerint kizárólag azt méri, hogy az ember mennyire jól oldja meg az IQ-tesztet). Hanem ott van a nyelvi, a vizuális, az interperszonális (stb.) intelligencia is – tehát nincs is értelme „intelligenciáról” mint olyanról beszélni. Akkor pedig hogyan is állíthatnánk, hogy az egyik értelmes faj intelligensebb a másiknál?
Egy látszólagos kitérőt téve: Antonin Gonzalez 2013-ban kidolgozott egy „földhasonlóági indexet”, melyen az 1 azt jelentette, hogy „tökéletesen olyan, mint a Föld”, és melyen a Vénusz például 0,78-as, míg a mars csak 0,64-es pontszámot ért el. És hogy még izgalmasabb legyen a dolog: szimulált exobolygók esetén akár 0,93 is kijött – és akadt olyan (ismét csak szimulált) exobolygó is, amelyen kedvezőbbek voltak a körülmények az életre, mint nálunk (ami ugye nem ugyanaz, mint a földhasonlósági index) (Impey, p. 192 – 193.). De hát miért is csodálkoznánk ezen: ha (és ez persze nagy kérdés) a Föld átlagos hely átlagos élővilággal, akkor máshol előfordulhatnak még kedvezőbb feltételek is.
És ugyanez a helyzet az intelligenciával is – mármint ha értelmetlen dolog ebben az esetben összehasonlíthatóságról beszélni. A filozófus Nicholas Rescher szerint két zongoraművész teljesítménye azért vethető össze, mert mindketten ugyanazt csinálják, viszont két civilizáció fejlettségét ugyanúgy nem lehet egymással összevetni, mint a kínai szakácsművészetet sem a római bronzművességgel. Elvégre olyan nagy mértékben különbözhetnek (Lamb, David: The Search for Extaterrestrial Intelligence. A Philosophical Inquiry. Routledge, 2004, p. 187.).
Amit hosszú időn át (például én is) meggyőzőnek találtam.
Valójában azonban ez nagyon is félrevezető hasonlat. Ugyanis – legalábbis bizonyos határok között – egyáltalán nem evidens, hogy ki a nagyobb zongoraművész (író, filozófus, természettudós stb.). Tehát vagy azt mondjuk, hogy teljesen szubjektív kategóriáról van szó (amivel persze nem jutnánk előrébb), vagy pedig azt, hogy első lépésben meg kell állapodnunk abban, hogy mit tekintünk a „nagyság” kritériumának (többen mennek el a koncertjére? nagyobbak a bevételei? az általunk autentikusnak tartott zenekritikusok többre értékelik?), a második lépésben pedig ez alapján hasonlítjuk őket össze. Mint ahogy a társadalomtudományokban is ez a gyakorlat, amikor olyan dolgokat akarunk mérni, amelyek nem léteznek „önmagukban”, hanem előbb kell hozzájuk egy definíció, amely aztán lehetővé teszi az összehasonlítást (mint ahogy egyébként pl. a csillagokra is adnunk kell egy definíciót, mielőtt arról kezdenénk beszélni, hogy melyik a nagyobb vagy fényesebb).
Tehát annak ugyan nincs értelme, hogy azt mondjuk, hogy az egyik civilizáció fejlettebb – annak viszont van, hogy azt mondjuk: fejlettebb abban a tekintetben/azt értve a fejlettség alatt, hogy… és aztán jöhet a meghatározás. Az a tény, hogy a „fejlettség” nem értelmezhető önmagában, nem jelenti azt, hogy nem adhatunk rá meghatározást – mindössze tisztában kell lennünk vele, hogy nem egyedül a mi definíciónk lehetséges.
Amit azért fontos hangsúlyozni, mert az intelligenciával ugyanez a helyzet. Amennyiben megállapodunk abban, hogy az adott vizsgálat vagy összehasonlítás keretein belül mit értünk az intelligencia alatt, akkor ugyanúgy ki tudjuk jelenteni, hogy az egyik értelmes faj intelligensebb, mint a másik, mint ahogy az exobolygók esetén is – legalább elvileg – előfordulhatnak a Földnél is földszerűbb bolygók, és hasonlóképpen: az is elképzelhető, hogy valahol kedvezőbbek a körülmények az intelligencia fejlődésére, mint itt. És elvileg az is előfordulhat, hogy nem azért „okosabbak” nálunk, mert hosszabb evolúciós múltjuk van, hanem azért, mert kedvezőbbek az intelligencia számára a körülményeik

A bejegyzés trackback címe:

https://seti.blog.hu/api/trackback/id/tr4512780786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.