Már megint a Drake-képlet

2018. március 18. - zoltan galantai phd

Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.A Drake-képlettel kapcsolatban…

Tovább

Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem?

Martin Rees szerint elképzelhető (sőt), hogy a fejlődés következő lépése a posztbiológiai értelem megjelenése lesz, és amennyiben más értelmes lények esetében is ez a helyzet, úgy „a legkevésbé sem valószínű, hogy éppen abban a pillanatban fedeznénk fel őket, amikor még biológiai formában léteztek”.…

Tovább

Miért gondoljuk azt, hogy nem vagyunk egyedül?

Számos különböző feltétel teljesülésére volt szükség ahhoz, hogy az 1960-as évekre ne csak megjelenjen a SETI gondolata, de ezzel párhuzamosan megjelenjen az a meggyőződés is, hogy az idegen értelmes élet nem csupán lehetséges (és miért is ne lenne az), de rendkívül…

Tovább

Új Drake-formula helyett: megválaszolhatatlan kérdések

Az ún. Drake-formula az első amerikai SETI-konferencián azért jött létre, hogy afféle keretrendszerül szolgáljon a hipotetikus földönkívüli civilizációk kutatásához. Azóta sok kritika érte (amúgy jogosan) amiatt, hogy valószínűségeket próbál olyan dolgokhoz rendelni,…

Tovább

Földebb a Földnél – vagy éppen okosabb nálunk

Amikor H. G. Wells megírta a Világok harcát a 19. század végén, akkor az volt az egyik kiindulási pontja, hogy az emberekre támadó marslakók technológiailag azért fejlettebb nálunk, mert jóval régebben léteznek, mint mi, és a Vörös Bolygón uralkodó, egyre rosszabbá váló…

Tovább