seti
https://seti.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://seti.blog.hu/2018/04/28/az_elet_ertelme_es_a_seti
Az élet értelme és a SETI
2018-04-28T17:14:02+02:00
2018-04-28T17:14:02+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>De nem úgy, mint ahogy gondolnánk. Ugyanis amikor arról beszélünk, hogy mennyire könnyen (vagy éppen nehezen) alakulhat ki az élet, illetve az értelmes élet, akkor eszünkbe kell, hogy jusson: ez talán nem független az időponttól. Meg az is, hogy ez így talán egyszerűen félrevezető kérdésfelvetés.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/chemist2.jpg" alt="chemist2.jpg" class="imgnotext" width="663" height="544" />„Avi Loeb harvardi asztrofizikus szerint az Univerzum megfigyelésére nem a mi korunk, hanem a mindössze 500 millió évvel az Ősrobbanás utáni időszak lett volna a legalkalmasabb, és ezt a pillanatot két, egymással ellentétes irányba ható folyamat jelöli ki. Az egyik az, hogy az idő múlásával mind távolabbi helyekről ér el hozzánk a fény, és így egyre többet látunk a Világmindenségből; a másik pedig az, hogy eközben egyre inkább elmosódnak és észlelhetetlenné válnak a kezdetben még létező, kis léptékű jelenségekkel kapcsolatos információk . Értsd:… nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az időnek van iránya” – hogy egy saját, nem régiben megjelent könyvemből emeljek át egy bekezdést az egyszerűség kedvéért.<br />Lob felvetésének az analógiájára persze feltehető az a kérdés is, hogy vajon az élet létrejöttével kapcsolatban is ez-e a helyzet: van-e olyan időpont vagy vannak-e olyan időpontok, mely(ek) kedvezőbb(ek) az élet keletkezésére? <br />David J. Des Marais azt említi, hogy ha a Föld kialakulását követő időszakban földönkívüli eredetű szerves anyag záporozott ránk, akkor az a helyzet teljesen más volt az élet keletkezésének feltételeit tekintve, mint a mostani (Fraction of Suitable Planets on Which Life Actually Appears, f1, after 1961. In Vacoh, Douglas A. – Dowd, Matthew F.: The Drake Equation. Cambridge University Press, 2015, p. 159.). Azaz egyáltalán nem biztos, hogy ma is ugyanolyan valószínű (vagy éppen valószínűtlen) az élet keletkezése a Világegyetemben, mint a Föld kialakulása idején.<br />Ugyanekkor a fentebbiekből az is következik, hogy biztosan van egy olyan pillanat, amely előtt nem jöhetett létre az élet, mert nem voltak meg hozzá a feltételek, illetve egy olyan is, ami után már nem jöhet létre új élet (bár a meglévő esetleg fennmaradhat, és ki tudja, nem éppen ez-e a helyzet a Föld esetében is). Vagy, hogy még izgalmasabb legyen: elvileg akár az is elképzelhető, hogy a két végpont között (amikor még, illetve amikor már nem lehetséges az élet és/vagy értelem) vannak időbeli „ életbarát zónák”, amikor igen; és olyanok is, amikor nem jöhet létre. Ad absurdum: hátha pl. a nagyon távoli jövő körülményei kedvezőnek bizonyulhatnak az élet (még ha nem is feltétlenül új, földi típusú élet) kialakulására.<br />És ez az a pont, ahol elkezdhetünk gyanakodni arra, hogy valami nincs rendben. Ugyanis a filozófus Paul Churchland egyes elmefilozófiai kérdésekről írva arra hívja fel a figyelmet, hogy az egy-az-egy megfeleltetés a népi pszichológia és a teoretikus neurotudomány „között nem létezik”, és „a népi pszichológia kulcsfogalmai: a hit, a vágy, a félelem, az érzékelés, a fájdalom, az öröm – és így tovább” ebből kifolyólag ugyanúgy el fognak tűnni, mint a 18. században népszerű flogisztonelmélet, amelyről kiderült, hogy nincs összhangban a kísérletek eredményeivel (idézi: John Chaffee: The Philosopher’s Way. Thinking Critically about Profound Ideas. Pearson, 2013, p. 148 – 149.). Értsd: attól, hogy valaha úgy gondoltuk, hogy valóban vannak olyan, adottnak vett érzelmek, mint a bánat vagy az öröm, semmi sem garantálja, hogy ezen fogalmak mögött valóban létező dolgok húzódnak meg, és Churchland szerint ha megnézzük az agy működését, akkor az derül ki, hogy tényleg nincsenek is. És hasonlóképpen: mi ugyan „életről”, illetve „értelmes életről” beszélünk (mely fogalmak egyébként egyelőre látványosan ellenállnak a meghatározási kísérleteknek), de ezen a ponton legalább két megoldás képzelhető el.<br />Az egyik természetesen az, hogy majd ha többet tudunk (találunk idegen életet, idegen értelmes életet stb.), akkor az újabb tapasztalatok birtokában majd képesek leszünk egy megfelelő definíciót megalkotni. A másik lehetőség az – és elsőre talán ez tűnik meghökkentőbbnek –, hogy kiderül: ugyanaz a probléma ezekkel a fogalmakkal is, mint a Churchland által kritizáltakkal. Az, hogy bár egyfajta „népi bölcsességre” alapozva hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy léteznek, valójában ugyanúgy használhatatlanok, mint ahogy a flogiszton meg a népi pszichológia alapfogalmai.<br />Persze nem azt akarom mondani, hogy szükségképpen ez a helyzet – arról pedig végképp nincs fogalmam, hogy mi lenne az a tudományos háttér, amellyel össze kellene vetni a SETI olyan kulcsfogalmait, mint az élet meg az értelem. De abban azért biztos vagyok, hogy ez a probléma megér egy kis töprengést.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Faz_elet_ertelme_es_a_seti%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Faz_elet_ertelme_es_a_seti%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Faz_elet_ertelme_es_a_seti%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az élet értelme és a SETI"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/04/28/az_elet_ertelme_es_a_seti#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13878022" border="0" /></a><br /></p>
jövő
élet
intelligencia
tudománytörténet
analógia
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
flogiszton
Churcland
népi_pszichológia
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/chemist2.jpg
https://seti.blog.hu/2018/04/25/a_hezagmentes_tudomany_esete_radiotavcsovekkel
A hézagmentes tudomány esete a rádiótávcsövekkel
2018-04-25T18:13:34+02:00
2018-04-25T18:13:34+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Seth Shostak amerikai csillagász két dolgot tart fontosnak azzal kapcsolatban, hogy a – hipotetikusan létező – civilizációk mekkora része képes számunkra is észlelhető (ráidó)jelet kisugározni. Egyfelől, hogy a mi jelenlegi technológiánk az Arecibo-i óriásteleszkóptól eltekintve biztosan nem tudna áthidalni száz fényéves távolságot. Másfelől viszont szerinte csupán idő kérdése, hogy – hacsak ki nem pusztulunk közben – nagyon is jól láthatóvá váljunk a többi intelligens lény számára, és innentől kezdve „a legjobb becslés az fc kozmikus értékére 1” a Drake-formulán belül. Értsd: előbb-utóbb mindenkinek a rendelkezésére fog állni a megfelelő technológia a kommunikációhoz </strong>(Shostak, Seth: Fraction of civilizations that develop a technologyt hat releases detectable signs of their existence into space, fc, 1961 to present. In Vacoh, Douglas A. – Dowd, Matthew F.: The Drake Equation. Cambridge University Press, 2015, p 227-228.)<strong>. Csak éppen ez az állítás ki nem mondva bár, de olyan dolgokat is adottnak vesz a tudomány fejlődésével kapcsolatban, melyek egyáltalán nem biztos, hogy azok.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/rd-ant1.jpg" alt="rd-ant1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Sőt. Ahhoz ugyanis, hogy Shostak elképzelése védhető legyen, fel kellene tételeznünk, hogy a tudomány „hézagmentesen” kitölt mindent, azaz: amikor a 19 században eljutottunk a rádióhullámokhoz, akkor ez egyfelől a fejlődés adott pontján elkerülhetetlen volt. Nem fordulhatott volna elő, hogy valamilyen olyan tudományos paradigma úgy folyásolja be a gondolkodásunkat, hogy meggátolja a felfedezést. Pedig ez egyáltalán nem lehetetlen: nagyon is ismerünk olyan eseteket, amikor az aktuálisan elfogadott keretrendszernek éppen az volt az eredménye.<br />Az arisztotelészi fizika például ilyen volt. Abból indult ki, hogy mivel minden földnemű a anyag a saját természetes helyére tér vissza (ami esetünkben maga a Föld), ezért elképzelhetetlen, hogy lennének lakott idegen bolygók. Elvégre ahhoz, hogy lakottak legyenek (hogy olyanok legyenek, mint a miénk), földszerűnek kellene lenniük – amennyiben viszont földszerűek, úgy nem lehetnek máshol, mint ahol a Föld is. Tehát a Földön kívül nem létezhet élet (nota bene: egészen Darwin elméletének megjelenéséig leginkább adottnak vették, hogy az „idegen élet” értelmes idegen életet jelent – alkalmasint némi állati és növényi körítéssel).<br />Hasonlóképpen nagyon is elképzelhetőnek tűnik, hogy az a tudományos paradigma, amin belül mondjuk Maxwell és Marconi is tevékenykedett, ugyanúgy kizárta bizonyos kérdések feltevését és vizsgálatát, mint az arisztotelészi, és így az 1800-as években elsétáltunk bizonyos lehetőségek mellett. Mint ahogy az is hasonlóképpen elképzelhető – hacsak azt nem akarjuk állítani, hogy minden értelmes lény szükségképpen ugyanazt a tudományos fejlődési utat futja be, mint mi –, hogy a hipotetikus idegenek a rádióhullámok és a rádiótávcső mellett sétáltak el.<br />És még ha azzal hízelegnénk is magunknak, hogy de igen, mi mindent észrevettünk, és egyáltalán nem hagytuk a gondolkodásunkat korlátozni, és ennek megfelelően a mi tudományunk „hézagmentes”– nos, ez sem lenne elég. Azt is fel kellene ugyanis tételeznünk ahhoz, hogy Shostak érvelése elfogadható legyen, hogy az „idegenek” ugyanilyen sikeresek voltak. <br />Ám ez vajon miért lenne szükségszerű? Illetve: miért ne lenne elképzelhető, hogy (még ha érdekelné is őket az ilyesmi) egyszerűen nem jönnének rá a rádiótávcső-építés fogásaira? Attól, hogy a mi esetünkben valami így vagy úgy történt (ami ugye egyszeri eset, tehát nem éppen alkalmas az általánosításra), miért is történne „mások” esetében is azonos forgatókönyv szerint? Még a különböző földi civilizációk sem ugyanazt a fejlődési utat futották be a tudományosságot illetően – miért várnánk hát azt, hogy egy idegen civilizációé éppen olyan legyen, mint mi?<br />Amire persze lehetne azt válaszolni, hogy na de mi van akkor, ha ugyanazokhoz az eredményekhez – mint amilyen esetünkben a rádiótávcső-építés – különböző utakon is el lehet jutni? És ez persze nem is zárható ki. Csak éppen nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy tényleg eljutnak-e hozzá – és ezen a ponton a fentebbiek értelmében sokkal inkább az óvatos pesszimizmus, mint a túlzott optimizmus látszik indokoltnak.<br />Különösön, hogy arról még nem is beszéltünk, hogy Shostak ki nem mondva bár, de azt is feltételezi, hogy ami ma evidens módon a legjobb ötletnek tűnik, az a jövőben is az lesz, és erre alapozza mind az emberi, mind az egyelőre igencsak hipotetikus idegenek technológiájával kapcsolatos előrejelzéseit. Arra, hogy miközben száz év múlva is úgy fogjuk gondolni, hogy rádiójeleket kell használnunk/keresnünk, „ők” sincsenek/lesznek ezzel máshogy.<br />Viszont az idegen civilizációk keresésének története mást mutat: Florence Raulin Cerceau a témáról írva úgy fogalmaz, hogy „a jelek szerint nincs kapcsolat a az első, a 19. században a bolygóközi kommunikációra javasolt technológiák és azok között, melyeket az 1960-as évek óta használunk” az idegen civilizációk utáni, intragalaktikus kutatásban (Cerceau, Florence Raulin: Fraction of civilizations that develop technologyt hat releases detectable signs of their existence into space, fc, pre-1961 . In Vacoh, Douglas A. – Dowd, Matthew F.: The Drake Equation. Cambridge University Press, 2015, p 223.). <br />Úgyhogy én személy szerint azt gondolom, hogy előbb-utóbb majd újak is meg fognak jelenni az eddigi (az idegen civilizációk utáni kutatásban sikertelennek bizonyuló) technikai megoldások mellett vagy talán helyett. És eközben természetesen arról is meg vagyok győződve, hogy függetlenül attól, hogy a múltban „hézagmentes” volt-e a tudomány, azért még korántsem fedeztünk fel mindent és nem tudjuk mindenre a választ. Így arra sem, hogy vajon léteznek-e idegen civilizációk.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F25%2Fa_hezagmentes_tudomany_esete_radiotavcsovekkel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F25%2Fa_hezagmentes_tudomany_esete_radiotavcsovekkel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F25%2Fa_hezagmentes_tudomany_esete_radiotavcsovekkel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A hézagmentes tudomány esete a rádiótávcsövekkel"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/04/25/a_hezagmentes_tudomany_esete_radiotavcsovekkel#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13870090" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
rádiócsillagászat
technológia
tudománytörténet
19._század
20._század
rádiótávcső
Naprendszer
SETI
idegen_civilizációk
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/rd-ant1.jpg
https://seti.blog.hu/2018/04/10/a_goldilocks-elvtol_es_a_neandervolgyi_beszedig
A Goldilocks-elvtől a neandervölgyi beszédig... [updated]
2018-04-10T21:03:55+02:00
2018-04-10T21:03:55+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>...és vissza, Az asztrobiológiában, közismert a Goldilocks-elv, amely azt mondja ki, hogy az élet számára vannak „éppen jó körülmények” – mármint például ha a bolygó „éppen jó távolságban” kering a központi csillagtól, és ezt a megközelítést szokás alkalmazni az egész Univerzumra is. Paul Davies egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a Világmindenség tudományos magyarázata nem tekinthető teljesnek, amíg nem számol ezzel az értelmes tervezéssel” (Paul Davies: The Goldilocks Enigma. A Mariner Book, 2008, epub kiadás), vagyis azzal, hogy a minket körülvevő fizikai körülmények „éppen jók” a számunkra. Ez persze az erős antrópikus elv átfogalmazása, de felvet bizonyos kérdéseket a neandervölgyiek beszédével kapcsolatban csakúgy, mint a SETI-ben használatos, általános "elvekkel" kapcsolatban.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/gold-i.jpg" alt="gold-i.jpg" class="imgleft" />Az elv nevét adó angol mese szerint egy kislány (Goldilocks) rábukkan a medvék házára az erdőben, és sorra kóstolgatva az asztalon hagyott tányérokat arra a megállapításra jut, hogy az egyikben túl meleg, a másikban túl hideg az étel – de a harmadikban éppen jó. Értsd: van egy optimális megoldás, illetve – és ez persze nem ugyanaz – akár úgy is gondolhatjuk, hogy csak egy akár használható, akár optimális megoldás képzelhető el. Mondjuk az étel hőmérsékletét, illetve az életre (és értelmes életre) alkalmas bolygók hőmérsékletét illetően. Ez utóbbi esetében persze különböző megoldások lehetségesek: az életzónát a Goldilocks-elvet követve kereshetjük a központi csillagtól távolabb, mondjuk nagy bolyó körül, egy hold fagyott óceánjának felszíne alatt.<br />Csak éppen ennek a mesének az az egyik ki nem mondott előfeltevése, hogy ha kizárólag az egyik tányér étel éppen jó hőmérsékletű Goldilocks számára, akkor mindenki ugyanazt fogja választani. De: miért is lenne így? Illetve: amikor a kislány megtalálja a megfelelő hőmérsékletűt, akkor valójában az is kérdés, hogy ez a lehetséges legjobb megoldás, vagy megenni éppen meglehet, de akár ennél kellemesebb is lehetne? Vagyis: ez csupán lokális vagy globális maximum? Mármint akár az „életbarát” Univerzum, akár az életzónák, akár pedig az emberi beszéd esetében. <br />Az életzónáknál talán még érvelhetnénk is amellett, hogy ha ugyanolyan biokémián alapuló életet keresünk, mint a miénk, akkor igenis van optimális hőmérsékleti tartomány még akkor is, ha az „életzóna” talán nem jelent mást, mint olyan környezetet, ahol az élet fenn tud maradni, és nem feltétlenül zóna – az is lehet, hogy inkább „pöttyök” sokasága, mert pl. egy hold jéggel borított óceánja mélye is megfelelő lehet (vegyük észre, hogy itt a „zóna” mint hasonlat ismét csak sugall különböző, nem biztos, hogy igaz dolgokat).<br />Az Univerzum esetén legfeljebb azt jelenthetjük ki, hogy az élet (és értelmes élet) számára alkalmas hely, de ebből nem következik, hogy nem lehetne akár alkalmasabb is (ad analogiam: ld. <a href="http://seti.blog.hu/2017/08/28/foldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ezt a bejegyzés</a>t).<br />Látszólag témát váltva (de csak látszólag): ami a tagolt és jól érthető beszédet illeti, ezt az általánosan elfogadott elképzelés szerint a gégefő leereszkedése tette lehetővé (egyébként emiatt tudunk félrenyelés következtében megfulladni is). A science writer Bill Bryson pl. amellett érvel, hogy miközben a homo sapiens képes volt differenciáltan kifejezni a gondolatait, a neandervölgyi legfeljebb olyan egyszerű üzeneteket mondhatott el, hogy „éhes vagyok. Vadásszunk.” (Bill Bryson. Mother Language. The Story of English Language. Penguin, 2009, p. 12-13.). Mint ahogy A nyelvek világatlasza is azt mondja, hogy mivel „a neandervölgyi embernél… a gégefő valószínűleg magasabban helyezkedett el, emiatt a nyelv kevésbé volt mozgékony… kevésbé differenciált beszédre lehetett képes” (Bernard Combrie – Stephen Matthews – Maria Polinsky: A nyelvek világatlasza. Kossuth, 2006, p. 11.). Jelenleg már lehet ellenvéleményeket is hallani, hogy a neandervölgyiek hangterjedelme ugyanolyan nagy volt, mint a miénk (Journal of Phonetics, Volume 30, Issue 3, July 2002, Pages 465-484), a lényeg azonban mindenképpen az, hogy az értelmes, tagolt és hatékony beszédnek vannak olyan fiziológiai előfeltételei, amelyeknek mi, emberek, eleget teszünk, más humanoidok viszont nem. Ami egyben azt is jelenti, hogy ezek szerint a kutyák még akkor sem tudnának emberi módon beszélni, ha emberi értelemmel rendelkeznének (feltéve, hogy ez egyáltalán lehetséges lenne emberi nyelv birtoklása nélkül).<br />És ez annyiban igaz is, hogy nem lennének képesek szabatosan kiejteni az emberi szavakat.<br />Ám egyfelől abból, hogy az emberi hangképző szervek lehetővé teszik az emberi beszédet, nem következik szükségképpen, hogy nem lehetne jobban csinálni. Egy nem régiben megjelent cikk egyenesen amellett érvel, hogy az általunk alkalmazott, gégefő-alapú beszéd távol áll az ideális megoldástól, ugyanis az alacsony frekvenciájú hangok előállítására kevéssé felel meg – noha a „fonémikus érthetőség” szempontjából ez lenne a legjobb (Ingo R. Titze: HUMAN SPEECH: A RESTRICTED USE OF THE MAMMALIAN LARYNX. J Voice. 2017 Mar; 31(2): 135–141.,<a href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5219873/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> itt olvasható</a>).<br />Másfelől jusson eszünkbe, hogy vannak emberek, akik az emberi hangképző szervek használata nélkül is értelmesen és kifinomultan kommunikálnak – ugyanis valamelyik süketnéma-nyelvet használják. Az, hogy az élőlények túlnyomó része a hangokon alapuló kommunikációt preferálja, arra látszik utalni, hogy – legalábbis a földi körülmények között – ez a legjobb megoldás. De annyi azért legalábbis valószínű, hogy hacsak amellett nem akarunk érvelni (márpedig én nem akarok), hogy a süketnéma nyelvek létrehozásához előbb szükség van a hangalapú beszédre, úgy az érteles beszéd nem szükségképpen (emberi) hangképző szervhez kötött. Eközben, ad absurdum, akár két jel is (van vagy nincs) is elég lehet, bár az nem világos, hogy mennyire lenne egyszerű egy ilyen „digitális beszédhez” eljutni a semmiből kiindulva. Tudjuk persze, hogy „a világ nyelveiben megkülönböztethető hangok száma valahol 10 és 100 között változik” (A nyelvek világatlasza, p. 135.), vagyis kb. egy nagyságrendnyi különbség lehet az „építőkövek” számát tekintve, és még az is valószínű lehet, hogy 10-nél kevesebb hang esetén nagyon hosszúvá válnának a szavak – de ha valaki mondjuk csak 5-6 különböző hangot tud létrehozni, attól még beszélhetne (mint ahogy a kutyák által kiadott, megkülönböztethető hangok számát valahová öt és tíz közé teszik). <br />Mindent egybevetve tehát a jelek szerint az értelmes, tagolt beszéd nem csak emberi hangképző szervekkel valósítható meg. És bár az nagyon is könnyen elképzelhető, hogy a mi biológiai megoldásunk jobb, mint a neandervölgyieké volt, azért az sem zárható ki, hogy az övék a saját maguk számára ugyanolyan jól bevált: számukra ez volt az „éppen jó”.<br />Úgyhogy lehetséges, hogy amennyiben a neandervölgyiek beszédlehetőségei rosszabbak voltak a miénknél, akkor ennek az okát nem a hangképző szervekben kell keresni, és ezen a ponton az asztrobiológiában ismert „karbonsovinizmus” analógiájára akár „gégefősovinizmus” fogalmát is bevezethetnénk, amely a hangképző szervek anatómiai felépítését tartja a legfontosabbnak, és eközben egyedül a miénkről tudja elképzelni, hogy beválhat.<br />És hogy mi következik mindebből?<br />Egy: hogy érdemes lenne újra gondolni az emberi nyelv őstörténetét ahelyett, hogy automatikusan azt tételeznénk fel ,hogy a neandervölgyiek beszéde hangképző szervei alkalmatlansága miatt kevésbé kifinomult volt a miénknél. Akár még azzal a feltételezéssel is eljátszhatunk, hogy mivel volt szexuális kapcsolat a neandervölgyiek meg a homo sapiens között (<a href="https://www.nature.com/articles/nature16544.epdf?referrer_access_token=vEP8a_QP83aW7oOgUixnUNRgN0jAjWel9jnR3ZoTv0MInt_2jYvKBG--7sOqWdGTrTy5fhNtxDV3DQyaRubccB1-sk32LZdqq8rfYnThuyi5s-8iee27feBXBSeYOnCfjl0bGVsKh7pC4RkKlnErRl-c57ywoBicVjM5EodtEkHkaQsRrqGfxPXgp2lPCypxUJ40utoabcn9oR8QNZcP0nNq8HGWcBCAu3R1rKNHhI0qPgk9EVlsvMs1re72CkGtylynWxWagFFg_L5Dd8UQ8d6PqrXzL8F40tQcyeczQwZG2eDWWjxkaVFn6KyPnjyErMeHbZwRnpNSWvQ5KPjq6OIuFC3Ltsm2r04SqDdmDKY%3D&tracking_referrer=www.washingtonpost.com" target="_blank" rel="noopener noreferrer">akár már százezer éve is</a>), a neandervölgyi nyelv is hathatott a miénkre, illetve fordítva (ld. például <a href="https://www.mpg.de/7448453/Neandertals-language" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a>.). De hogy visszatérjünk tulajdonképpeni témánkhoz: persze egy esetleges idegen civilizációnál sem várható el, hogy a beszédük (kommunikációjuk) a miénkhez hasonló gégefő működésén alapuljon.<br />Továbbá: a fentebbiekből az látszik, hogy a Goldilocks-elv valójában nem használható, mivel miközben túlságosan általános, aközben túlságosan sok olyan, ki nem mondott előfeltevést tartalmaz, amelyeknek meg kellene valósulnia ahhoz, hogy érvényes legyen (ld. az "éppen jó hűmérsékletű" étel esetét). És talán ugyanez a helyzet a többi, az élet és értelmes élet kutatásával kapcsolatban előkerülő „általános elvekkel” is az ún. kopernikuszi elvig bezárólag. Az, hogy értelmezhetetlenek, mert ha pl. azt mondom, hogy „éppen jó", akkor azt is meg kell mondanom, hogy kinek és milyen körülmények között. Csak éppen esetünkben sem erről, sem arról nem tudunk semmit.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F10%2Fa_goldilocks-elvtol_es_a_neandervolgyi_beszedig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F10%2Fa_goldilocks-elvtol_es_a_neandervolgyi_beszedig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F04%2F10%2Fa_goldilocks-elvtol_es_a_neandervolgyi_beszedig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Goldilocks-elvtől a neandervölgyi beszédig... [updated]"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/04/10/a_goldilocks-elvtol_es_a_neandervolgyi_beszedig#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13824680" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
beszéd
hangképzés
asztrobiológia
neandervölgyiek
SETI
gégefő
idegen_civilizációk
Goldilocks
tagolt_beszéd
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/gold-i.jpg
https://seti.blog.hu/2018/03/18/mar_megint_a_drake-keplet
Már megint a Drake-képlet
2018-03-18T17:32:07+01:00
2018-03-18T17:32:07+01:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Miközben a SETI egyik „alappillérének” számít, rengeteg kritika érte, és számtalan módosítási javaslat jelent meg vele kapcsolatban. Amúgy pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsünk néhány alapkérdést - beleértve azt is, hogy mennyire (lehetne) tudomány a SETI.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/drake-equation.jpg" alt="drake-equation.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />A Drake-képlettel kapcsolatban (melyet e helyütt ismertnek tekintek) egyrészt azt szokták felvetni, hogy egyes komponenseit meg kellene változtatni vagy esetleg újabbakat (is) kellene hozzáadni. A teljesség igénye nélkül: Walkers, Hooker és Kotra már 1980-ban javasolta a „C” (=kolonizációs) paraméter bevezetését, amely azt mutatná meg, hogy egy technikai civilizáció mennyire hajlamos terjeszkedni – és ezzel más bolygókon is leterjeszteni az értelmes életet (Dick, Steven J.: The Drake Equation in Context. In Vacoh, Douglas A. – Dowd, Matthew F.: The Drake Equation. Cambridge University Press, 2015, p. 15.). Gonzalez, Brownlee és Ward 2001-ben a GHZ (Galactic Habitable Zone) mint komponens fontossága mellett érveltek (u.o.). És persze az is felvetődött már, hogy a galaxison (a Galaxisunkon) belül a csillagok nem mindig kínáltak/fognak lakható környezetet kínálni (uo. p. 14.), tehát akár egyfajta HTZ-ről (Habitable Time Zone) is beszélhetnénk,<br />De nem ez a lényeg – egy olyan képlettel kapcsolatban, amelyről a SETI egyik kezdeményezője, Bernard Oliver azt mondta, hogy „megoldás arra, hogy nagy mennyiségű nem tudást sűrítsünk össze kis helyre”, könnyedén lehet kiegészítési javaslatokat tenni. Viszont maga a formula sokat elárul annak a kornak a gondolkodásáról, amikor létrejött.<br />Egyfelől: az 1960-as évek elején Drake adottnak vette a két végpontot: azt, hogy a csillagok számból indulunk ki, és a rádiókommunikációra alkalmas civilizációk számánál kötünk ki. Értsd: eszerint a csillagok hozzák létre azt a kozmikus környezetet, amelyen belül megjelenhetnek a bolygók, amelyek esetleg az életzónában keringenek stb. Azaz: a csillagok ugyan előfeltételi egy technikai civilizáció létrejöttének (és ezért is érdekesek a számunkra), ennél magasabb szerveződési szinttel – mondjuk a galaxisokéval – viszont nem kell számolnunk. Ez nekem nagyon is „naprendszercentrikus” megközelítésnek tűnik, és minden bizonnyal az a magyarázat rá, hogy mivel a rádiótávcsövet tekintették alapvető eszköznek a SETI létrejöttekor, 1960 körül, és Cocconi meg Morrison is abból indult ki, hogy ha mi már képesek lennénk üzenetet küldeni a Tejúton keresztül, akkor erre egy másik értelmes faj is képes lehet, ezért fel sem merült, hogy esetleg a galaxisok számát is figyelembe kellene venni. <br />Pedig csak a gondolatkísérlet kedvéért: amennyiben csupán nagyon ritkán fordul elő, hogy egy galaxisban értelmes élet jelenjen meg, ám elég sok galaxis van rajtunk kívül, akkor nagyobb az esély, hogy másutt jöjjön létre, mint itt, a viszonylag szűkebb kozmikus környezetünkben. Az pedig, hogy mennyire lennének detektálhatóak, más kérdés – mint ahogy, ha úgy vesszük, az eredeti Drake-képlet is az idegen civilizációk számára keres választ, nem pedig arra, hogy hánnyal sikerül kapcsolatba lépnünk. Vagyis kb. úgy áll hozzá a keresésükhöz, mintha mondjuk földszerű bolygókat keresnénk, aminek megvan a definíciója, és ami megfelel annak, azt földszerű bolygónak tekintjük. <br />Ez a megközelítés az esetünkben azt jelenti, hogy az „értelmes életet” lényegében a rádiótávcső-építővel azonosítjuk. Itt nem csak az a probléma, hogy eközben kizárja az értelmes, de nem rádiótávcső-építő lényeket, hanem az is, hogy miközben a SETI az idegen értelem keresésével foglalkozna, aközben – legalább részben ebből a megközelítésből kifolyólag – nem szentel figyelmet annak a kérdésnek, hogy tulajdonképpen mi is az, hogy értelem.<br />De a Drake-képlet egy ennél is súlyosabb, mondhatni, alapvető problémára is rávilágít.<br />Drake azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi van azokkal a bolygókkal (=nem kellene-e azokat is figyelembe venni mint potenciális értelemhordozókkal), amelyek nem a Földdel egy időben, hanem mondjuk 8 milliárd éve keletkeztek, azt válaszolja, hogy „csak olyan jelenségek létével számoljunk, melyekről tudjuk, hogy léteznek”. Ez pl. automatikusan érvényteleníti az amúgy kimondottan szellemes posztbiológiai értelem koncepcióját (uo. p. 11), amit én személy szerint nem is bánok. Ugyanis számomra inkább tűnik ötletelésnek, mint tudományos hipotézisnek.<br />Csak éppen ha szigorúan vesszük, akkor ugyanez a helyzet bármely, nálunk lényegesen fejlettebb technikai civilizációval kapcsolatban is – elvére ha nem engedjük meg, hogy a hipotetikus idegenek posztbiológiai értelem formájában csináljanak valami olyasmit, amire mi még nem vagyunk képesek, akkor miért engednénk meg, hogy „egyszerűen” csak sokkal fejlettebbek legyenek nálunk? Vagy éppen azt, hogy sokkal idősebbek? Vagy akár azt, hogy máshol létezzenek? A fentebbi Drake-elv értelmében mindössze azt van jogunk kijelenteni, hogy itt, a Földön élnek értelmes lények, de azt, hogy másutt is élhetnek, majd csak akkor állíthatjuk, ha már tudjuk is.<br />Röviden: ha a tudományosság kritériumának tekintjük azt, amit Drake is elvárásként megfogalmazott, akkor a SETI jelenleg nem felel meg neki, és ezen a ponton két megoldás kínálkozik.<br />Vagy azt mondjuk, hogy még nem, de majd ha sor kerül az első sikeres észlelésekre, akkor minden lehetséges kritériumot ki fog elégíteni – addig viszont legfeljebb afféle „proto-tudománynak” tekinthető, és majd csak akkor válhat „igazivá”, ha lesznek olyan kutatási eredmények, amelyek megalapozzák.<br />Vagy pedig abból indulunk ki, hogy mint ahogy a Drake-képlet is magán viseli annak a kornak a lenyomatát, amikor létrejött, az sem örökkévaló és változatlan, hogy mit tekintünk tudománynak, és akár úgy is felfoghatjuk, hogy a SETI eddigi el nem ismertsége mögött jelentős mértékben az húzódik meg, hogy kutatási területét, illetve lehetőségeit tekintve képtelen volt kielégíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a 60-as évek tudományos felfogásának megfelelően támasztottak vele szemben. Amennyiben viszont az asztrobiológiát tudománynak tekintjük, miért ne tekintenénk annak a SETI-t is? <br />Tehát miért ne abból indulnánk ki, hogy ha a matematika nem úgy „tudomány”, mint a fizika, mégis teljesen legitim, akkor megengedhető egy olyan, nem hagyományos értelemben vett „tudomány” létezése is, amely sem matematika, sem nem természettudomány?</p>
<p><small>A felhasznált kép forrása: <a href="http://www.relativelyinteresting.com/aliens-look-drake-equation-fermi-paradox/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a></small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F18%2Fmar_megint_a_drake-keplet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F18%2Fmar_megint_a_drake-keplet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F18%2Fmar_megint_a_drake-keplet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Már megint a Drake-képlet"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/03/18/mar_megint_a_drake-keplet#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13748430" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
rádiócsillagászat
intelligencia
tudománytörténet
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
Drake-formula
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/drake-equation.jpg
https://seti.blog.hu/2018/03/10/miert_nem_paradoxon_a_fermi-paradoxon
Miért nem paradoxon a „Fermi-paradoxon”?
2018-03-10T18:51:14+01:00
2018-03-10T18:51:14+01:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Röviden: mert valójában nem létezik. Nem, nem abban az értelemben, hogy tudnánk: vannak.-e rajtunk kívül értelmes lények</strong><strong> (sajnos nem ez a helyzet), hanem abban, hogy nem paradoxon. És sosem volt az, bármennyire is kiterjedt a vele foglalkozó szakirodalom.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/alternative-human-evolution_1280.jpg" alt="alternative-human-evolution_1280.jpg" class="imgnotext" />Miközben személy szerint nagyra becsülöm Almár Ivánt és munkásságát, az alábbiakat mégis azzal kezdem, hogy szerintem nem indokolt az állítólagos Fermi-paradoxont az Olbers-paradoxonnal összehasonlítani, amelynél lényegében az volt a kérdés, hogy ha végtelenül sok csillag létezne (miként a 19. sz. elején vélték), akkor az égbolt minden pontjára jutna belőlük – vagyis annak éjszaka is állandóan és egyenletes fényesnek kellene lennie. Értsd: minden egyes pontja folyamatosan fényt bocsátana ki. Ehhez képest Almár szerint a Fermi-paradoxonban „a fényt kibocsátó csillagok szerepét a csillagűrhajókat kibocsátó civilizációk veszik át, és a paradoxont úgy is megfogalmazhatjuk, hogy miért nem érte el eddig ez a ’gyarmatosítási hullám’, mint sugárzás, a Földet”. Ez a párhuzamba állítás elsőre eléggé (sőt, nagyon) meggyőzőnek tűnik, különösen, hogy Almár azzal folytatja, hogy „[a]z Olbers paradoxon megoldása szempontjából az volt a legfontosabb tény, hogy bizonyos, a ’látóhatáron túl’ lévő források földi hatását már nem kellett figyelembe venni. Ha a ’gyarmatosítási hullámot’ tekintjük ’sugárzásnak’, akkor ez a megoldás annak felel meg, hogy a hullám valamilyen okból fékeződik, sebessége folyamatosan csökken, és ezért bizonyos távolságon túlról már nem kell figyelembe venni.”<br />Ezen a ponton azonban két kérdés is felvethető.<br />Egyfelől: abból, hogy az Olbers-paradoxonra fizikai ismereteink bővülése adta meg a választ, miért gondolnánk, hogy a Fermi-paradoxonnal is szükségképpen ugyanez lesz a helyzet? Almár úgy fogalmaz, hogy a„[m]agam részéről azt tartom a leginkább elképzelhető általános magyarázatnak, hogy létezik egy ma még ismeretlen, de folyamatosan működő migráció-fékező mechanizmus, mint természeti törvény.”<br />De ez csak egy állítás, és nem derül ki belőle, hogy mi tenné szükségszerűvé annak a feltételezését, hogy a Fermi-paradoxon valamiféle fizikai törvényre lenne visszavezethető. Tehát bármennyire is látványos az Olbers-paradoxonnal való párhuzamba állítás, ez csupán egy hasonlat, és semmi sem garantálja, hogy igaz. Lehetségesnek éppen lehetséges – de ugyanígy lehetséges az is, hogy nem valamiféle természeti törvény áll a csillaghajók hiánya mögött. Ahhoz, hogy ez a párhuzamba állítás meggyőző legyen, meg kellene mutatni, hogy mindkettő mögött azonos jellegű hatások működnek, vagyis, hogy érdemi hasonlatról/párhuzamba állításról van szó, nem pedig csupán formálisról. De hát éppen ezt nem tudjuk.<br />De vannak további problémák is a párhuzamba állítással. Az Olbers-paradoxon azért számított paradoxonnak, mert az elméletileg elvártnak (=mindenütt egyenletesen fényes égbolt) ellentmondott a megfigyelés. Azaz: azért, mert volt egy általánosan elfogadott tudományos elmélet (ez nagyjából a newtoni fizika volt annak különböző előfeltevéseivel a végtelen kiterjedésű fizikai térig és a végtelen számú csillagig bezárólag), amely nem volt összhangban a valósággal.<br />A "Fermi-paradoxon" esetében azonban nem beszélhetünk (és korábban sem beszélhettünk) valamiféle, a problémát megalapozó tudományos konszenzusról, amelynek ellentmondana az, hogy nem látjuk az idegen civilizációk tevékenységének a nyomait. Ugyan a II. világháború után, amikor Fermi feltette a „paradoxonhoz” vezető, híres kérdését („hol van mindenki?”), már leginkább elutasították a Jeans-féle elméletet, amely abból indult ki hogy egy, a Nap mellett elhaladó csillag szakította ki a bolygók anyagát központi égitestünkből, és így a bolygókeletkezés rendkívül ritka jelenség kellett volna, hogy legyen. De még ha fel is tételezték volna, hogy a bolygók gyakoriak, ebből semmiképpen sem következik szükségképpen, hogy akkor az élet és az értelmes élet is az. Mint ahogy ezt ma sem tudjuk: az evolúció nagyon jó magyarázatot ad az élet fejlődésére – de nem a kialakulására. Jelenlegi tudásunk szerint csak onnantól kezdve képes megmagyarázni a folyamatokat, hogy az élet létrejött. Arról pedig végképp nem mond semmit, hogy az élet megjelenése szükségképpen elvezet-e (vagy mekkora valószínűséggel vezet el) a magasabb rendű gondolkozáshoz.<br />Vagyis nincs itt semmiféle paradoxon, mivel nincs semmiféle ellentmondás a tudományos modellek eredményei és a megfigyeléseink között, mivel bár vannak, akik amellett érvelnek, hogy az életnek (és értelmes életnek) gyakorinak kell lennie, hasonlóképpen vannak olyanok is, akik amellett, hogy éppen ellenkezőleg. Eközben az egyik tábor sem tud olyan érveket felvonultatni, amelyek széles körben elfogadottak lennének a tudományos világon belül. Értsd: ahhoz, hogy paradoxonról beszéljünk, első lépésben el kellene fogadnunk, hogy ellentmondás van a várakozásaink és a valóság között – de ezt a feltételezést egyelőre semmi sem teszi indokolttá, mert semmi okunk sincs feltételezni, hogy nem vagyunk egyedül. És ezen az sem változtat, hogy azt sincs okunk feltételezni, hogy egyedül vagyunk - egyszerűen nem tudjuk..<br />Szerintem elég sok mindent elmond a SETI jelenlegi tudományos kialakulatlanságáról, hogy az ún. "Fermi-paradoxont" a fentebbiek ellenére ennyit emlegetik.</p>
<p><a href="http://mek.oszk.hu/11100/11104/html/SETISZEP/SS04OFPH.HTM" target="_blank" rel="noopener noreferrer">http://mek.oszk.hu/11100/11104/html/SETISZEP/SS04OFPH.HTM</a></p>
<p><em>Illusztráció: Lucien Rudaux francia képművész, 1930-as évek: alternatív emberi evolúció.</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fmiert_nem_paradoxon_a_fermi-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fmiert_nem_paradoxon_a_fermi-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fmiert_nem_paradoxon_a_fermi-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért nem paradoxon a „Fermi-paradoxon”?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/03/10/miert_nem_paradoxon_a_fermi-paradoxon#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13729510" border="0" /></a><br /></p>
kritika
élet
kutatás
evolúció
gondolkodás
paradoxon
tudománytörténet
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
Fermi-paradoxon
Olbers-paradoxon
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/alternative-human-evolution_1280.jpg
https://seti.blog.hu/2018/03/03/szamoljunk_a_szamolassal
Számoljunk a számolással?
2018-03-03T08:47:36+01:00
2018-03-03T08:47:36+01:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Ha elfogadjuk is, hogy nagyon sokféle matematika lehetséges, vajon azt is el kellene-e fogadnunk, hogy nincsen valamiféle univerzális (közös) alapja vagy kiindulási pontja mindegyiküknek? A kérdés azért érdekes, mert felvetődhet – mint ahogy többször fel is vetődött –, hogy valamiféle „matematikai alapú” nyelvet lenne érdemes a hipotetikus idegen civilizációkkal való kommunikációhoz használni. Az alábbiakban a számfogalmat járom körül, de eközben ne feledjük, hogy nem pusztán a matematikáról van szó, hanem az ennek a technikához való viszonyáról is.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/eins-count.jpg" alt="eins-count.jpg" class="imgleft" width="668" height="748" />A matematikus Carl DeVito szerint a válasz egyértelműen az, hogy nincs közös alap, mivel a matematika a valóság helyett egyfajta „mesterséges világot” mutat be, lévén „absztrakció és idealizáció, amelyet az emberi matematikusok hosszú évszázadok alatt hoztak létre”, és ennek megfelelően amikor matematikáról beszélünk, akkor nem a valóságról beszélünk, hanem egyfajta, az agyunk által konstruált valóságról [idézi: Traphagan, John: Extraterrestrial Intelligence and Human Imagination. SETI at the Intersection of Science, Religion, and Culture. Springer, 2015, epub)]. Ami persze nem zárja ki, hogy ennek a konstruált valóságnak legyenek átfedései a minket körülvevő világgal (máskülönben nem tudtunk volna mindenféle bonyolult számításokat követően embert juttatni a Holdra), de egyrészt korántsem mindig világod, hogy hol vannak az érintkezési pontok a matematika meg a külvilág között: legalábbis kérdéses például, hogy a matematikai végtelen vajon létezik-e a fizikai világban is.<br />Másfelől az is kérdéses, hogy ugyanazt az eredményt, mondjuk a holdraszállást, teljesen más matematikával is el lehetne-e érni. Például a LISP programnyelv a fordított lengyel jelölést használja, vagyis nem azt írja, hogy „3+2”, hanem azt, hogy „ 3 2 +”, de azért ez is remekül működik. Amire még mondhatnánk, hogy csak a jelölés más. Na de mi van viszont az eltérő megközelítéseken alapuló, de ugyanarra az eredményre jutó osztási módszerekkel? [Askhenazi, Michael: What We Know About Extraterrestrial Intelligenc. Foundations of Xenology. Springer, 2017, p. 351.]<br />És még erre is válaszolhatnánk, hogy az osztás bizony osztás marad, akárhogyan csináljuk is: ugyanaz a műveket. De, hogy ennél is tovább egyszerűsítsük, még alapvetőbb művelet az összeadás és kivonás – és ahhoz, hogy ez működjön, szükségünk van az számok fogalmára (ezen a ponton ha nem is csalok, csak pontatlanul fogalmazok, miként majd mindegy kiderül, amikor csak annyit írok, hogy „számok”).<br />Mindenesetre az alapok keresésekor leegyszerűsíthetjük arra a kérdés, hogy egyfelől vajon szükségképpen együtt jár-e egy magasszintű intelligencia meglétével a számok ismerete? Másfelől: ha nem, akkor ezek nélkül is felépíthető-e egy olyan technikai civilizáció, amely képes az általunk küldött üzenet (mondjuk rádiójelek) detektálására?<br />Végül pedig: miért léteznek egyáltalán számok az emberi gondolkodásban?<br />Amely utóbbire valószínűleg azt felelhetjük, hogy bizonyos, bár nagyon korlátozott értelemben már a szúnyogírtó fogasponty is tud számolni – vagy legalábbis meg tudja állapítani, hogy melyik, az ő fajának egyedeit tartalmazó halraj a nagyobb. És ennek egyértelműen evolúciós előnye van, ugyanis ha ehhezcsatlakozik, akkor kevésbé valószínű, hogy egy ragadozó elkapja [Brannon, Elizabeth M. and Merritt, Dustin J. : Evolutionary Foundations of the Approximate Number System. In Dehaene, Stanislas and Brannon, Elizabeth M. (editors): Space, Time and Number in the Brain. Searching for the Foundations of Mathematical Thought, Elsevier, 2011, p. 208]. Mint ahogy az is előnyös egy állat számára, ha világos a számára, hogy melyik fán van több gyümölcs; melyik menedék eléréséhez kell több utat megtennie – és így tovább. Még amennyiben elképzelhetőnek tartanánk is egy olyan környezetet, ahol nincsenek ragadozók, a rendelkezésre álló források majdhogynem végtelen bőségét kellene feltételeznünk ahhoz, hogy az effajta állati számolás felesleges legyen – és ennek megfelelően ne lökdösse errefelé nagy valószínűséggel az élőlényeket az evolúció. Ami alatt azt értem, hogy ha nem csupán teljesen primitív idegrendszerünk van, akkor a „számolás” ugyanúgy „evolúciós imperatívusz”, mint a megfelelő érzékszervek kifejlesztése.<br />Na de milyen számolás is ez valójában? Az általunk használt diszkrét számfogalmon alapuló megoldásnak az a nagy előnye, hogy a segítségével gyorsan és biztosan meg tudjuk állapítani, hogy 341 vagy 343 a nagyobb, az állati számolás (számösszehasonlítás) azonban a kísérletek szerint annál pontatlanabb, minél nagyobbak a számok: 2 és 4 között például egy csimpánz könnyen különbséget tud tenni, elvégre az egyik szám kétszer akkora, mint a másik – 341 és 343 között viszont már nem ([uo.]. És miért is tudna: az arányokat tekintve nincs nagy különbség közöttük, tehát lényegében mindegy, hogy azt a fát választja-e, amelyről kettővel több gyümölcs lóg.<br />Ezzel azonban nem lettünk sokkal okosabbak. Ugyanis legfeljebb annyit vehetünk biztosra, hogy egy hipotetikus idegen civilizáció rendelkezne az állati, a számok egymáshoz viszonyított nagyságán alapuló „számolással”. Két kérdés azonban továbbra is nyitott: egyfelől, hogy szükségképpen eljutnak-e a miénkhez hasonló, diszkrét számkoncepcióig; másfelől, ha nem, akkor vajon mégis kepések lehetnek-e eljutni a Holdig (feltéve, de meg nem engedve, hogy nekik is van ilyenjük).<br />Ami az elsőt illeti, arra tippelek, hogy nem: ha minden igaz, még a Földön is vannak olyan csoportok, akik nyelvében nem is léteznek kifejezések az absztrakt számokra/számolásra [You can't do the math without the words: Amazonian tribe lacks words for numbers. ScienceDaily, 2012 február 12. https://www.sciencedaily.com/releases/2012/02/120221104037.htm). És miért is léteznének szükségképpen? Az akár kellőképpen absztrakt nyelv is csupán olyan keretrendszer, amely lehetővé teszi bizonyos, absztrakt fogalmak megjelenését – de nincs valamiféle törvény, amely szükségszerűvé tenné ezt. És ha egy magasabb rendű emlős jól elvan az absztrakt számfogalom nélkül, miért gondolnánk, hogy az emberrel (vagy egy másik értelmes fajjal) nem ugyanez a helyzet?<br />Az, hogy az absztrakt számfogalom hiányában eljuthatnánk-e a Holdra (kidolgozhatnánk-e egy olyan technikát, aminek a segítségével idegen civilizációkkal vehetjük fel a kapcsolatot), bonyolultabb kérdés. És persze nem azonos azzal, hogy vajon egyetlen megoldás lehetséges-e, ami alatt azt értem, hogy vajon amennyiben hozzánk hasonlóan a természetes számokat használják alapul, úgy szükséges-e, hogy a világról/fizikai valóságról alkotott képük ugyanolyan legyen, mint nekünk – és ez az, amivel kapcsolatban még találgatni sem tudok.<br /> A próba-szerencse módszer viszont feltehetően nem működne, miközben a probléma megfogalmazása és megvalósítása persze két különböző dolog: Kepler az Álom című művében leírhatott ugyan egy „holdutazást” az 1600-as évek elején, de arra nemhogy nem tudott, de fel sem merült benne, hogy érdemi leírást adjon a kivitelezés módjáról, és ebből kifolyólag nála a főhőst egy démon repítette el őt úti céljáig (Kepler persze már ismerte az absztrakt számfogalmat, de ez önmagában kevés). Bizonyos célok megvalósítása lehetetlen bizonyos eszközök megléte nélkül, és ugyanúgy, mint ahogy a modern csillagászati eredmények is elképzelhetetlenek megfelelő műszerek híján, minden bizonnyal a holdraszálláshoz vagy éppen az idegen civilizációkkal való kommunikációhoz szükséges matematikai eszközökkel is ugyanez a helyzet.<br />Vagyis amennyiben, mondhatni, „a technológián mint interfészen” keresztül keresünk más értelmes lényeket, úgy fel kell tételeznünk, hogy a miénkhez legalább az alapjaiban nagyon hasonló matematikával rendelkezzenek. Nem azért, mert egy matematika nem lehet nagyon másmilyen, hanem mert bizonyos matematikai elemek (diszkrét számfogalom, alapműveletek stb.) nélkül nem érhetőek el bizonyos technikai eredmények. Egy követ persze meglehetősen pontosan célba tudok dobni, noha nem is merem a röppálya egyenleteit – de itt az evolúció elég sokat dolgozott a megoldáson (és a sikertelenebb kődobálók hátrányba kerültek). Viszont: egyfelől mi is lenne az a szelekciós nyomás, amely a holdraszálláshoz szükséges technológia kifejlesztését eredményezi? Másfelől, mint köztudott, a próba-szerencse módszerrel dolgozó evolúciónak is meg vannak a maga korlátjai: nehezen képzelhető el például, hogy olyan „újításokat” vezessen be, melyek rövidebb távon nem, hanem csak hosszabb idő alatt válnak előnyössé.<br />Úgyhogy három lehetőségünk van:<br /><strong>1.</strong> egy olyan, idegen civilizációba botlunk bele, amely „ugyanúgy látja a világot, mint mi” – nyilván ez lenne a számunkra legkedvezőbb forgatókönyv, ha fel akarjuk venni velük a kapcsolatot<br /><strong>2.</strong> ők is használják ugyan azokat az alapvető számfogalmakat, amelyeket mi, ám eközben más felfogásban és talán más irányokba is fejlesztik a technológiájukat – ez esetben nem tudjuk megmondani, hogy sikerülne-e felvenni a kapcsolatot velük. Nem zárható ki, hogy sosem jutnak el a rádiótávcsőig – de az sem zárható ki, hogy más utakon haladva, de igen. Vagy, hogy csinálnak valamit,ami nem rádiótávcső ugyan, de képes kiváltani<br /><strong>3.</strong> nem használják/ismerik azt az absztrakt és diszkrét számfogalmat, amit mi, és több mint valószínű, hogy egy szúnyogirtó fogasponty „számkoncepciója” kevés a technikai civilizáció létrehozásához.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F03%2Fszamoljunk_a_szamolassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F03%2Fszamoljunk_a_szamolassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F03%2F03%2Fszamoljunk_a_szamolassal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Számoljunk a számolással?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/03/03/szamoljunk_a_szamolassal#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13711116" border="0" /></a><br /></p>
rádiócsillagászat
számolás
matematika
számfogalom
rádiótávcső
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
diszkrét_számfogalom
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/eins-count.jpg
https://seti.blog.hu/2018/02/17/miert_nem_jo_otlet_a_posztbiologiai_ertelem
Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem?
2018-02-17T08:29:38+01:00
2018-02-17T08:29:38+01:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Martin Rees szerint elképzelhető (sőt), hogy a fejlődés következő lépése a posztbiológiai értelem megjelenése lesz, és amennyiben más értelmes lények esetében is ez a helyzet, úgy „a legkevésbé sem valószínű, hogy éppen abban a pillanatban fedeznénk fel őket, amikor még biológiai formában léteztek”. Ugyanis a földi példa alapján úgy tűnik, hogy a technológiai civilizáció megjelenése után nagyon gyorsan megtörténik az átmenet.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/retrorobot.jpg" alt="retrorobot.jpg" class="imgleft" width="429" height="429" />Természetesen kockázatos ilyen feltételezésekbe bocsátkozni, mivel ahhoz, hogy a fentebbi forgatókönyv (a biológiai értelem posztbiológiaivá alakul) megvalósuljon, nem csak azt kellene, hogy ez lehetséges legyen – noha egyelőre nem tudjuk, hogy milyen is lenne a mesterséges intelligencia a valóságban, ha megvalósulna. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy vajon tényleg átvenné-e az ember helyét. Azt pedig végképp nem, hogy vajon valamiféle egyetemes törvény húzódhatna-e meg a mögött, hogy az értelem gépi értelemmé alakul. Ami (mármint egy ilyen törvény léte) nem hangzik nagyon valószínűnek. <br />Viszont ha nincs ilyen, akkor miért is számítanánk arra, hogy mindenütt vagy legalább az esetek jelentős részében ez történik? A saját példánkból (=emberiség) nyilvánvalóan nem tudunk általánosítani, és mondhatjuk ugyan, hogy a posztbiológiai átmenet ugyanolyan törvényszerű mint az élettelenből az élettelenbe vagy az élőből az értelmesbe való, de éppen az az egyik probléma, hogy egyelőre ezeknél sem vagyunk tisztában azzal, hogy szükségszerűek voltak-e. Sőt, még ha kiderülne is, hogy az élet megjelenése az volt, önmagában még ez sem tenné szükségszerűvé az értelem kialakulását. És még ha esetleg ki tudnánk is mutatni, hogy az élőtől az értelmes felé való továbblépés is szükségszerű, ebből önmagában nem következne sem az élet, sem a posztbiológiai értelem szükségszerűsége.<br />Arról már nem is beszélve, hogy a posztbiológiai értelem létének felvetésével csak még parttalanabbá tesszük a kutatást. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne létezhetne posztbiológiai értelem. Csupán azt, hogy errefelé indulva még rosszabb helyzetbe kerülünk. Míg korábban legalább a földszerű bolygók keresésének úgy tűnt, hogy van némi értelme, ha komolyan vennénk a Rees elképzelést, akkor – legalábbis a SETI-n belül – akár fel is hagyhatnánk a dologgal. Innentől kezdve ugyanis miért is gondolnánk, hogy egy, a miénkhez hasonló égitesten élnek, amit majd felismerünk az életet hordozó légkör jellegzetességei alapján? Egy posztbiológiai értelem nem valószínű, hogy oxigénre vagy vízre lenne utalva – és az sem, hogy ne hagyhatná el a szülő bolygóját, ha ahhoz van kedve, és ne költözhetne ki, mondjuk, a csillagközi űrbe.<br />Vagyis: elképzelésünk sincs arról, hogy milyen helyeket preferál és milyen jeleket bocsátana ki/generálna egy posztbiológiai értelem. Értsd: arra, hogy nem találjuk az idegen civilizációk nyomait, a posztbiológiai értelemről beszélve mintegy azt válaszoljuk, hogy: hát persze, hogy nem, hiszen nem a megfelelő intelligenciát kerestünk – miközben ez az új célpont még megfoghatatlanabb, mint az előző.<br />Továbbá: ha már egyszer szabadjára engedjük a képzeletünket: abból kiindulva, hogy eddig kétféle gépet ismertünk, miért is ne tételeznénk fel, hogy lehetséges egy harmadik vagy többedik is? Az első – nagyon leegyszerűsítve – az energia-, míg a második az információfeldolgozó gép volt (ld. a posztbiológiai értelmet). Természetesen az információfeldolgozó is az energiafeldolgozóra épült rá: az előbbi nem lehetséges az utóbbi nélkül, ám innentől kezdve eljátszhatunk akár azzal is, hogy milyen lenne az, ha létezne valamilyen másmilyen gép: akár az információfeldolgozóra alapozva (mint ahogy az az energiafeldolgozóra épült rá), akár pedig – és számomra ez az ötlet a szórakoztatóbb – ez is közvetlenül az energiafeldolgozóra épülne rá. <br />Na persze egy ilyen, „harmadik típusú gép” működésének a nyomait még a posztbiológiai értelemnél is nehezebb lenne megtalálni – és persze ez az egész nem is több holmi szórakoztató gondolatkísérletnél.</p>
<p><em>MArtin Rees kiindulási pontul szolgáló gondolatainak forrása: Martin Rees: Aliens and Us: Could Post-humnas Spread Through the Galaxy? InJim Al-Khaliki (editor): Aliens. The World’s Leading Scientists on Extreterrestrial Life. p. 23.</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F17%2Fmiert_nem_jo_otlet_a_posztbiologiai_ertelem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F17%2Fmiert_nem_jo_otlet_a_posztbiologiai_ertelem%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F17%2Fmiert_nem_jo_otlet_a_posztbiologiai_ertelem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/02/17/miert_nem_jo_otlet_a_posztbiologiai_ertelem#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13676152" border="0" /></a><br /></p>
élet
kutatás
intelligencia
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
posztbiológiai_értelem
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/retrorobot.jpg
https://seti.blog.hu/2018/02/07/pascal_fogadasa_es_a_foldonkivuliek
Pascal fogadása és a földönkívüliek
2018-02-07T07:44:38+01:00
2018-02-07T07:44:38+01:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>A filozófiatörténet egyik legismertebb problémafelvetése Pascal nevéhez fűződik, aki azt mondta, hogy érdemes Istenben hinnünk. Furcsa módon mintha ugyanezt a logikát követnék azok is, akik szerint érdemes az idegen civilizációk után kutatni, de a dolog akkor válik igazán elgondolkoztatóvá, ha fordítunk egyet az érvelésen, és a METI-re alkalmazzuk.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/pascals-wager1.JPG" alt="pascals-wager1.JPG" class="imgleft" width="300" height="397" />Pascal <a href="https://plato.stanford.edu/entries/pascal-wager/">abból indult ki</a>, hogy vagy létezik isten, vagy nem, és eközben mi vagy hiszünk benne, vagy nem – ez összesen négy verziót jelent (létezik és hiszünk; létezik és nem hiszünk; nem létezik és hiszünk; nem létezik és nem hiszünk). Ha nincs valamiféle legfőbb teremtő, és mi mégis a létére szavazunk, akkor szerinte nem történik más, mint az, hogy némi fölösleges energiát fordítunk a vallásra, és cserébe nem kapunk semmit. Ha viszont igaza van a Bibliának, akkor mindent megnyerünk, mert a Mennyországba jutunk.<br />Amire többek között azt szokás válaszolni, hogy igencsak érdekes felfogást képviselhet az a Mindenható, aki azt jutalmazza, ha valaki nem meggyőződésből, hanem önös érdekből imádkozik hozzá. Amire még mondhatjuk azt, hogy még ezek mellett a feltételek mellett is megéri feltételezni, hogy Ő bizony ilyen (és legfeljebb tévedünk). Sokkal súlyosabb viszont az az ellenvetés, hogy ha racionálisan akarunk választani, akkor vajon milyen érv szól amellett, hogy a keresztények istenét válasszuk, ne pedig a mohamedánokét, a hindu panteont és így tovább?<br />A SETI helyzete két szempontból is hasonlít a Pascal fogadásában vázoltakhoz.<br />Egyfelől: már Cocconi és Morrison arra hivatkozott a modern kutatásokat megalapozó cikkükben, hogy „„a siker valószínűségét nehéz megbecsülni; de ha soha nem folytatunk keresést, akkor nulla az esélyünk”. Egy kissé leegyszerűsítő hasonlattal élve: ezzel az erővel amellett is érvelhetnének, hogy a hipotetikus idegen civilizációk helyett keressük az unikornisokat vagy nagyjából bármi mást, amiről nem tudjuk, hogy létezik-e, de elvileg akár létezhetne is.<br />Másfelől: a SETI ugyanúgy egy adott jellegű/típusú idegen értelmet keres (amely lehetőleg legyen minél inkább hozzánk hasonló), mint hogy Pascal is egy meghatározott Isten imádatára buzdított. Ha átgondoljuk, hogy a mai elvárások fényében mennyire védhetetlen Pascal álláspontja, akkor meglehetősen elgondolkoztató, hogy a SETI több mint 300 évvel később ugyanezt a logikát követi.<br />Ami ideáig legfeljebb furcsa, de semmiképpen sem különösebben izgalmas. Más lesz viszont a helyzet, ha Pascal hipotetikusan jóindulatú és mindenféle jutalmakat ígérő Istenét egy haragvó, gonosz, ellenséges (mindenki válassza ki a neki tetsző negatív jelzőt) felsőbbrendű entitásra cseréljük ki. Ugyanis logikusnak tűnik abból kiindulni, hogy ha nem tudjuk, hogy létezik-e, akkor készüljünk a legrosszabbra – miként evolúciós múltunk erre hajlamosít minket. Mindig is érdemesebb volt azt feltételezni, hogy a sötétben valami nagyon veszélyes dolog lappang, mint azt, hogy nem. Talán elképzelhető lenne olyan evolúciós múlt egy idegen civilizáció esetében, amely nem ide vezetne, de ezt legfeljebb azért érdemes érinteni, mert figyelemre méltó, hogy még az ilyen dolgok is mennyire függhetnek az adott körülményektől. Amennyiben egy békés természeti környezetet biztosító bolygó megkérdőjelezhetetlen hatalmú csúcsragadozóiként emelkedtünk volna fel (akiknél a fajon belül sem folyik véres rivalizálás, még ha nehéz is hinni egy ilyen forgatókönyvben), akkor talán – még ha belátnánk is a helyességét – kevésbé éreznénk meggyőzőnek a fenyegetéssel kapcsolatos érvet. <br />Így viszont indokoltnak érezhetjük abból kiindulni, hogy amennyiben a megfordított Pascal-érv értelmében nem tudjuk, hogy valahol leselkedik-e ránk veszély, akkor érdemesebb abból kiindulni, hogy igen. <br />Értsd: ezek szerint felháborodva kellene tiltakoznunk az ellen, hogy vannak olyanok, akik aktív üzenetküldéssel foglalkoznak, és az, hogy mégsem tiltakozunk, minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy – evolúciós múltunk ide vagy oda – a legtöbb ember egyszerűen nem veszi komolyan a kérdést. Nota bene: ebből persze nem következik, hogy nem forgunk veszélyben – igaz, az sem, hogy igen.<br />Viszont innentől kezdve miközben egy hibás érvelés alapján folyik a SETI-vel kapcsolatos kutatás (még akkor is, ha valójában van értelme), aközben egy eddigi tapasztalataink alapján tökéletesen helytálló érvelés figyelmen kívül hagyásával folyik a METI. És ez– nem mintha attól tartanék, hogy egy nap majd idegen űrhajók jelennek meg a városaink felett – azért eléggé kiábrándító.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F07%2Fpascal_fogadasa_es_a_foldonkivuliek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F07%2Fpascal_fogadasa_es_a_foldonkivuliek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2018%2F02%2F07%2Fpascal_fogadasa_es_a_foldonkivuliek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Pascal fogadása és a földönkívüliek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2018/02/07/pascal_fogadasa_es_a_foldonkivuliek#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/13162146" border="0" /></a><br /></p>
kritika
evolúció
veszély
érvelés
kockázat
Isten
Pascal
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
METI
Pascal_fogadása
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/pascals-wager1.JPG
https://seti.blog.hu/2017/09/20/miert_gondoljuk_azt_hogy_nem_vagyunk_egyedul
Miért gondoljuk azt, hogy nem vagyunk egyedül?
2017-09-20T08:00:00+02:00
2017-09-20T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Számos különböző feltétel teljesülésére volt szükség ahhoz, hogy az 1960-as évekre ne csak megjelenjen a SETI gondolata, de ezzel párhuzamosan megjelenjen az a meggyőződés is, hogy az idegen értelmes élet nem csupán lehetséges (és miért is ne lenne az), de rendkívül valószínű is. Ami másként fogalmazva azt jelenti, hogy ha kissé eltérő módon alakul a tudomány története, akkor talán értelmetlen kérdésnek tekintenénk az idegen civilizációk utáni kutatást. Ez később persze megváltozhatna – mint ahogy a mi hozzáállásunk is megváltozhat a jövőben.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/miert-gondoljuk-hogy-nem-vagyunk-egyedul.jpg" alt="miert-gondoljuk-hogy-nem-vagyunk-egyedul.jpg" class="imgleft" width="352" height="527" />Mindezzel első közelítésben két dolgot akarok mondani. Először is: vegyük észre, hogy a kérdés nem „szimmetrikus” abban az értlemben, hogy az idegen értelmes élet melletti érvelésben vagy valószínűségre (véletlenre), vagy „törvényekre” szokás hivatkozni, melyek értelmében az intelligencia megjelenése valamiképpen szükségszerű lenne. Amennyiben a földi élet és értelem kivételessége mellett szeretnénk érvelni, akkor viszont legfeljebb azt mondhatnánk, hogy „rendkívül valószínűtlen”; azt viszont nem, hogy valamiféle törvények (fizikaiak, biológiaiak stb.) kizárják a létét – ugyanis tudjuk, hogy a dolog lehetséges. Csak azt nem, hogy egy esetben: a miénkben-e vagy máshol/máskor is. És ez egyben azt is jelenti, hogy a „rendkívül valószínűtlen az idegen intelligencia létrejötte” nem zárhatja ki, hogy máshol is legyen. Legfeljebb nagyon kevésszer, rendkívül ritkán (stb. Tehát semmiképpen sem lehetünk biztosak benne, hogy egyedül vagyunk – bár ebből nem következik, hogy nem vagyunk egyedül.<br />Másfelől: érdemes azt is megnézni, hogy mi kellett ahhoz, hogy annak idején az óvatos „nem biztos, hogy egyedül vagyunk” helyett a „biztos, hogy nem vagyunk egyedül” álláspont váljon uralkodóvá (mint ahogy a SETI-vel foglalkozok túlnyomó része máig így gondolja. Az alábbiakban Sheridan, Mark A.: Seti's Scope: How the Search for Extraterrestrial Intelligence Became Disconnected from New Ideas about Extraterrestrials 2009 c. művében leírtakból indulok ki). És ezt érdemes azzal kezdeni, hogy néhány évtizeddel korábban, mondjuk 1930 körül a csillagászok között az volt az általános meggyőződés, hogy a bolygókeletkezés rendkívül valószínűtlen: <a href="http://www.daviddarling.info/encyclopedia/J/JeansJefftidal.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">James Jeans</a> I. világháború alatt kidolgozott elmélete szerint a Naprendszer bolygói akkor alakultak ki, amikor egy, a közelben elhaladó csillag „árapályhatása” óriási anyagtömegeket szakított ki központi csillagunkból. És mivel az ilyen kozmikus események rendkívül ritkák, a bolygórendszereknek is azoknak kell lenniük. Meg a rajtuk kialakuló életnek és értelmes életnek is. Emellett az elképzelés mellett látszott szólni például a bolygók mérete is (a Naphoz közel és tőle távol egyre kisebbek, középen, a Jupiternél kidudorodik).<br />Az 1950-es évekre azonban komoly ellenvetések merültek fel ezzel az elképzeléssel szemben addig bezárólag, hogy nem képes a bolygók perdületére magyarázatot adni.<br />Ha viszont a Jeans-hipotézist elvetjük, akkor ugye nem is szükségszerű, hogy a bolygók ritkák legyenek? És akkor az sem, hogy az élet meg az értelmes élet is ritka legyen?<br />Úgyhogy amikor Green Bank-ben sor került az első SETI-konferenciára, akkor a résztvevők abból indultak ki, hogy semmi akadálya sincs azt feltételezni, hogy az intelligencia kialakulása gyakran bekövetkezik. Csak éppen a Jeans-hipotézis elvetése csupán a Jeans-hipotézis elvetését jelenti, de nem azt, hogy okunk van egy idegen civilizációkkal benépesített Tejútrendszert (Univerzumot) feltételezni.<br />Eközben azonban voltak további tényezők is, melyek a „sokan vagyunk” megközelítést látszottak támogatni.<br />Először is, a Miller-Urey kísérletet úgy értelmezték, mint ami az élet könnyű keletkezése mellett szól. Mivel azonban több, mint fél évszázad sem volt elég ahhoz, hogy az ebben megjelenő, bonyolult, szerves molekuláktól eljussunk a szerves életig, ma ez nem tűnik meggyőzőnek.<br />Mostanában gyakran hangoztatják, hogy ha a miénktől független életet találnánk a Marson, akkor nyilván máshol is léteznie kellene. Igazából azonban egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy egy ilyen felfedezésből mennyire általánosíthatunk mondjuk más naprendszerekre – amit azért említek ezen a helyen, mert ugyanezt a logikailag hibás érvelést a SETI híve egyszer már bevetették (amikor a földi élet alapján élettel benépesített, szomszédos bolygókra következtettek).<br />És ezzel el is jutottunk a második problémához. John C. Lilly amerikai tudós a Green Bank-i konferencia idején amellett érvelt, hogy a delfinek is ugyanúgy intelligensek, mint az ember – és ez egyben azt is jelenti, hogy egy adott bolygón kétszer is megjelent az intelligencia. Tehát megfelelő körülmények esetén a kialakulásának rendkívül nagy valószínűségű eseménynek kell lennie. Amivel szemben az hozható fel, hogy még ha így lenne is és a delfinek tényleg intelligensek lennének is, ebből csupán az következne, hogy földi körülmények között mintegy törvényszerűen megjelenik a magasabb rendű gondolkodás – azt viszont semmi sem garantálja, hogy ezek a magasabb rendű gondolkodás számára olyannyira kedvező körülmények másutt is jelen vannak. Márpedig e nélkül mit sem ér az egész érvelés. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ma már (az azóta lefolytatott kutatások eredményeinek ismeretében) nem tekintjük emberi értelemben vett intelligenciával rendelkező lényeknek a delfineket.<br />Márpedig mi ugye ilyen értelemben vett értelmes lényeket kerestünk: sőt, akadnak, akik majdhogynem embereket. Egy Robert Bieri nevű biológus nem sokkal Green Bank után kijelentette, hogy a konvergens evolúció értelmében az idegenek „minden valószínűség szerint megrázóan hasonlítani fognak hozzánk kinézetüket tekintve” is – aminek persze az lenne az egyik következménye, hogy nem is lenne olyan nehéz kommunikálni velük. Elvégre ugyanolyanok, mint mi. Úgyhogy akkor – tehetnénk hozzá némi cinizmussal – ne is foglalkozzunk az esetleges kommunikációs nehézségekkel, hanem az elvi problémákon való töprengés helyett fordítsuk a rádiótávcsöveinket az ég felé, és kezdjünk keresni.<br />Amivel viszont az a probléma, hogy igaz ugyan, hogy az evolúció valóban tud konvergens lenni, és a vízben úszó állatok alakja, legyen bár szó halakról vagy emlősökről, mint a delfinek esetében is, feltűnően hasonló – mivel ugyanzon közeg által teremtett kihívásoknak kell megfelelniük.<br /> Ám ennek ellenére is két értelmezési lehetőség képzelhető el. Vagy az, hogy az emberi értelem olyan, mint a szem, amely a legkülönbözőbb élőlényeknél minden lehetséges esetben és minden lehetséges módon kifejlődött, ugyanis túlságosan nagy hátrányt jelentett volna nem rendelkezni vele. Vagy pedig olyan, mint az elefánt ormánya, amellyel kapcsolatban valószínűleg senkinek sem jutna az eszébe azt mondani, hogy szükségszerű volt a létrejötte. A Green Bank-i konferencián ugyan elhangzott, hogy az értelemnek egyértelműen evolúciós előnye van, hiszen azért tudtunk az egész Földön elterjedni. Ám bár igaz, hogy megjelenhet olyan evolúciós változás, amely előnyös a faj fennmaradása és elterjedése szempontjából, azt nehéz lenne elhinni, hogy az evolúció év százezredekig (vagy akár évmilliókig – attól függ, hogy honnét számítjuk az emberi értelem kezdeteit) munkálkodik egy olyan megoldáson, amely csak sok-sok generáció múltán válik előnyössé a faj számára (még ha addig nem gátolja is a fennmaradását). Az evolúció természetesen nem rendelkezik ilyen előrelátással, tehát vagy azt az állítást próbálhatjuk megvédeni, mely szerint: de igen, a megnövekvő agy és kialakuló értelem igenis az első pillanattól előnyt jelentett a számunkra – aminek viszont ellentmond az, hogy csupán a legutóbbi néhány évtízezredben: evolúciós értelemben szempillantásnyi idővel ezelőtt vettük birtokba az egész Földet. És még utána is évezredekig tartott, amíg domináns fajjá váltunk.<br />Tehát meggyőződésem szerint marad az az értelmezés, mely szerint az intelligenciának egészen a legutóbbi időkig nem volt haszna, és ennek megfelelően bár az evolúció nem tette lehetetlenné a létrejöttét, szükségszerű sem volt, az pedig ránk nézve kimondott szerencse, hogy legalább mostanra ennyire bevált. Viszont mivel nem állt mögötte evolúciós kényszer, miért is tételeznénk fel, hogy egy másik, földszerű bolygón szükségszerű a megjelenése?<br />Amivel azt akarom mondani, hogy a SETI további történetének nagy mértékben irányt szabó Green Bank-i négy alapfeltételezéssel élt:<br />hogy az értelem megjelenése evolúciós előnyt jelent<br />hogy a Földön egynél több alkalommal jelent meg az emberi értelemben vett intelligencia<br />hogy az élet egyszerűen és szükségszerűen létrejövő folyamat, és <br />hogy a Világmindenség hemzseg a földszerű bolygóktól.<br />Ez utóbbi esetében – és egyedül ez utóbbi esetében – akár még az is kiderülhet, hogy igazuk volt még akkor is, ha az érvelésük logikai hibán alapult. Ám a fentebbiek értelmében a földszerű bolygók létezése semmire sem garancia azon kívül, hogy léteznek földszerű bolygók, és szerintem legalábbis figyelemre méltó, hogy az azegész modern SETI ilyen ingatag és átgondolatlan alapokra épült. Úgyhogy – ismét csak szerintem – ideje lenne újra gondolni az egészet.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F20%2Fmiert_gondoljuk_azt_hogy_nem_vagyunk_egyedul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F20%2Fmiert_gondoljuk_azt_hogy_nem_vagyunk_egyedul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F20%2Fmiert_gondoljuk_azt_hogy_nem_vagyunk_egyedul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért gondoljuk azt, hogy nem vagyunk egyedül?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/09/20/miert_gondoljuk_azt_hogy_nem_vagyunk_egyedul#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12868780" border="0" /></a><br /></p>
intelligencia
tudománytörténet
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
Green_Bank
amerikai_SETI
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/miert-gondoljuk-hogy-nem-vagyunk-egyedul.jpg
https://seti.blog.hu/2017/09/11/seti_alakulhatott_volna_mashogy_is
SETI: alakulhatott volna máshogy is?
2017-09-11T08:00:00+02:00
2017-09-11T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><br /><strong>Jelenleg teljesen természetesnek látszik, hogy amikor SETI-ről beszélünk, akkor első sorban az amerikai kutatók által képviselt felfogást értjük alatta (olyannyira, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy lehetne máshogy). Ennek azonban – legalábbis egy időben – volt alternatívája: a szovjet megközelítés, amely nagyon tanulságos módon és az alábbiakban kifejtendő okokból inkább CETI-ről (nem search, hanem communication) beszélt. Meg merem kockáztatni, hogy a hipotetikus földönkívüli civilizációk kutatása szempontjából szerencsésebb lett volna, ha ők válnak ezen a területen meghatározóvá, nem az amerikaiak, de erre a Szovjetunió széthullása után nem volt esély. A történetből amúgy az is kiderül, hogy bármennyire szeretnénk is (többek között én is, lévén sci-fi kedvelő, illetve jó néhány ilyen kötet szerzője is), az úgynevezett tudományos-fantasztikus irodalom olvasása olykor egyáltalán nem mindig segíti a tudományos gondolkodást.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/stalker-poster.jpg" alt="stalker-poster.jpg" class="imgleft" />De erről majd később – előbb arról, hogy az amerikaik (miként másutt már volt szó róla) rögtön a kezdetektől abból indultak ki, hogy az elméleti kérdések alapos átgondolása helyett egyszerűen neki kell látni (természetesen rádiótávcsövek segítségével) a keresésnek. Jellemző módon, amikor a második bjurakani konferencián, 1971-ben a szovjetek arról beszéltek, hogy milyen ismeretelméleti nehézségek merülhetnek fel (és pl. mi garantálja, hogy meg tudjuk fejteni az üzenetet, még ha képesek vagyunk is detektálni), akkor Freeman Dyson amerikai fizikus azzal intézte el a dolgot, hogy „a pokolba a filozófiával. Azért jöttem ide, hogy megfigyelésekről és eszközökről halljak”. Amivel mintegy Drake-t visszhangozta, aki az első amerikai SETI-konferencián annyit válaszolt, amikor felvetődött, hogy vajon képesek leszünk-e megérteni egy földönkívüli üzenetet, hogy ahelyett, hogy ezen rágódnánk, „gyerünk, lássunk neki az észlelésnek”.<br />Ismét csak a második bjurakani konferencián a történész William H. McNeill (a kevés, a vitában részt veő társadalomtudósok egyike) azt mondta, hogy valamiféle, az értelmes lények számára abban az értelemben univerzális nyelvbe vetett hit, hogy azt „mindenki” megérti, számára bizonyos értelemben sovinizmusnak tűnik – még akkor is, ha ez az univerzális nyelv a matematika lenne. Amire az amerikai Bernard Oliver annyit válaszolt, hogy ezt csak azok gondolják, akik „nem ismerik közelebbről a tudományt, illetve a csillagközi kommunikáció problémáit”. Ami túl azon, hogy eléggé lekezelően hangzik, már csak azért is furcsa válasz, mert a szovjetek – akiktől nehéz lett volna elvitatni, hogy járatosak a témában, miután akkor már évek óta foglalkoztak vele –ugyanazt mondták, mint McNeill, miközben Marvin Minsky, a mesterséges intelligencia egyik létrehozójától annyi telt, hogy azt javasolta, hogy küldjük el „nekik” egy olyan számítógép tervrajzát, amit majd megépítenek. És akkor a számítógép majd szépen megtanítja nekik a földi nyelvet. Mintha bizony egy ilyen komplikált tervrajznál nem merülnének fel értelmezési problémák.<br />A szovjetek egyébként ezért beszéltek SETI helyett CETI-ről, mert a dialektikus materializmus szerint az anyag „fejlődése” szükségképpen elvezet az élet, majd az értelmes élet kialakulásához – ami mai szemmel nézve tökéletesen védhetetlen álláspont, és nem is azért gondolom, hogy jobb lett volna a SETI-n belül a szovjet utat követni, mert egyetértek a kiindulási pontjukkal. Éppen, hogy nem – viszont ők, miután kiindulási pontnak tekintették az idegen civilizációk létezését, azonnal a felmerülő elméleti problémákkal kezdtek foglalkozni – és gyorsan arra jutottak, hogy „a témával kapcsolatos problémák komplex volta abból fakad, hogy elszakíthatatlanul össze vannak kötve még alapvetőbb problémákkal” (miként az első szovjet CETI-kötet https://archive.org/details/nasa_techdoc_19710005278 szerkesztője, A. S. Kaplan fogalmazott). <br />Nem véletlen hát, hogy Egy V. B. Sukotin nevű nyelvész ugyanebben a kötetben azt írta, hogy bár megpróbálkozhatunk a katonai hírszerzés kódfeltörési technológiáinak alkalmazásával, még jó néhány földi írás esetén sem boldogultunk. Tehát könnyen lehet, hogy egy esetleges idegen jel esetén is kudarcot vallalnánk. A matematikus A. V. Gladkij szerint pedig arra sincs garancia, hogy legalább a matematikájuk olyan lenne, mint a miénk, és így érthető lenne a számunkra. És így tovább. Vagyis már ekkor felmerültek azok az ismeretelméleti problémák, amelyek figyelmen kívül hagyásával – miként az ma már nyilvánvaló – nem igazán jutunk semmire a hipotetikus földönkívüli civilizációk kutatásában.<br />A szovjet és az amerikai felfogás különbségeinek persze több oka van – nem csak a dialektikus materializmus, illetve az, hogy Drake és követői nem sokat törődtek a társadalomtudósokkal (és azok sem a SETI-vel – ellentétben pl. a szovjet nyelvészekkel).<br />Hanem az is, a szovjetek bizonyos értelemben szerencsésebb helyzetben voltak az amerikaiaknál (bármennyire furcsának hangzik is ma ilyesmit leírni szovjet és amerikai tudósok helyzetének összevetésénél), mert miután a hatalom úgy döntött, hogy az idegen civilizációk kutatása nem ellentétes a hivatalos ideológiával, lényegében akadémiai környezetben mozogva és az akadémiai elvárásokat figyelembe véve tevékenykedhettek. Az amerikaiaknak viszont a kezdetektől egyszerre kellett volna megfelelniük a tudományos elvárásoknak, hogy a tudományos világ befogadja őket (ami nem sikerült), és olyan mértékben felkelteni az adófizetők érdeklődését a kutatásaik iránt, hogy nekik is jusson állami támogatás (végül ez sem igazán jött össze).<br />De más volt a tudományos hátterük is: amikor az amerikai SETI vezéralakjai iskolába/egyetemre jártak, a behaviourizmus volt az elfogadott pszichológiai irányzat – márpedig az (némi egyszerűsítéssel) azt mondta, hogy az egyetlen értelmes kérdés, hogy a megfigyelt személy, állat, bármi hogyan viselkedik. Azt kérdezni pedig, hogy hogy látja a világot, mit gondol stb. teljesen tudománytalan, mert laboratóriumi körülmények között nem vizsgálható. Vagyis az amerikaiakban az rögződött, hogy egyszerűen nem lehet olyan dolgokat tanulmányozni egy hipotetikus idegen lénnyel kapcsolatban, amelyeket egy ember vagy egy patkány esetében sem lehetne. A szovjeteknél viszont – ismét csak mivel a hatalom rábólintott – elfogadottá vált a kibernetika, és ennek a rendszerszemléletű megközelítésébe nagyon is belefért, hogy az emberi intelligencia csupán az értelem egyik lehetséges, de nem egyelten lehetséges vagy kizárólagos formája lenne.<br />Végezetül pedig ott a sci-fi szerepe is. Az amerikaiak fiatal koruktól kezdve lelkes tudományos-fantasztikus irodalom olvasók voltak Wellstől és a Hugo Gernsback-féle Astounding Stories-től Edgar Rice Borrouhs-ig bezárólag (akiért Sagan egyenesen rajongott). Márpedig eze a művek – irodalmi igényességtől és színvonaltól függetlenül – alapvetően humanoid idegeneket szerepeltettek. Az „idegeneknek” talán még a kinézetük is hasonló volt, de ha az nem is, a motivációik, gondolkodásuk stb. mindenképpen olyan volt, mint a miénk (az pedig más kérdés, hogy a hard science fiction aztán nagyon gyorsan átvette a nem humanoid idegenek gondolatát, amikor az a 60-as évekre a tudományos gondolkodásban – a SETI-t megalapozó amerikaiak számára túlságosan későn – megjelent).<br />A szovjet tudósok viszont először akkor kezdtek azon gondolkodni, hogy milyenek lehetnek a földönkívüliek, amikor tudományos problémaként találkoztak ezzel. Tehát Sagannel és általában véve az amerikai SETI-kutatókkal ellentétben nem hitték azt, hogy mivel ezek a bizonyos hipotetikus fölönkívüliek nagyon is emberszerűek, ezért nem fog problémát jelenteni a velük való kapcsolatfelvétel.<br />Vagyis ha a „szovjet felfogás” vált volna meghatározóvá, akkor az egész kapcsoaltfelvétellel/kommunikációs nehézségekkel kapcsolatos hozzáállás sokkal kritikusabb – és a tudományos elvárásoknak sokkal inkább megfelelő lett volna. Kár, hogy nem így történt – és még szerencse, hogy a tudomány már eddig is képes volt számos esetben újra értelmezni önmagát.<br />Mint ahogy ennek a SETI esetében nagyon is itt lenne az ideje.</p>
<p><em>Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az idegenek létezése és a kommunikáció sikeressége szempontjából milyen elképzelések jöhetnek számításba (a „+” értelemszerűen azt jelenti, hogy „igen, így van”, a „?” pedig a kételkedést). Az „optimista” nagyjából megfeleltethető az „utca embere” (meg a legtöbb SF-film rendezője) által képviselt felfogásnak, míg a „pesszimista” (amelyhez én is sorolom magam) azt mondja, hogy egyelőre mindkét dolog erősen kétséges (de azért reménykedni mindig lehet).</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/seti-tablazat.JPG" alt="seti-tablazat.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F11%2Fseti_alakulhatott_volna_mashogy_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F11%2Fseti_alakulhatott_volna_mashogy_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F11%2Fseti_alakulhatott_volna_mashogy_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=SETI: alakulhatott volna máshogy is?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/09/11/seti_alakulhatott_volna_mashogy_is#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12819846" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
amerikai
tudomány
szovjet
tudománytörténet
SETI
Sagan
Minsky
idegen_értelem
McNeill
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/stalker-poster.jpg
https://seti.blog.hu/2017/09/04/uj_drake-formula_helyett_megvalaszolhatatlan_kerdesek
Új Drake-formula helyett: megválaszolhatatlan kérdések
2017-09-04T08:00:00+02:00
2017-09-04T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Az ún. Drake-formula az első amerikai SETI-konferencián azért jött létre, hogy afféle keretrendszerül szolgáljon a hipotetikus földönkívüli civilizációk kutatásához. Azóta sok kritika érte (amúgy jogosan) amiatt, hogy valószínűségeket próbál olyan dolgokhoz rendelni, melyekről semmit sem tudunk, tehát azt sem tudjuk megmondani, hogy mekkora esélyük van vagy nincs bekövetkezni (ilyen pl. az élethordozó bolygók vagy a technikai civilizációk száma, illetve élettartama); és amiatt is, hogy ezekben az esetekben valójában a „valószínűség” fogalma sem értelmezhető – hiszen az nem valószínűség, hanem tény kérdése, hogy rajtunk kívül hány helyen jelent meg az értelem. Arra viszont kevésbé szoktunk gondolni, hogy vannak olyan, kétégtelenül alapvető fontosságú tényezők is, amelyek meg sem jelennek a Drake-formulában: például, hogy sikerül-e egyáltalán rájönni, hogy üzenetről van szó, és aztán sikerül-e azt megfejteni (ezt a játék kedvéért U-val (=understanding) jelölhetnénk).</strong><br />Amivel persze ugyanaz lenne a probléma, mint a Drake-formula többi elemével (N = R* • fp • ne • fl • fi • fc • L • U), de legalább arra felhívná a figyelmet, hogy vannak itt egyéb gondok is. És hogy ez miért lehet érdekes? A Green Bank-i konferencia eredményeit népszerűsítve Carl Sagan hat megállapítást (pontosabban: kérdéses, hogy mennyire megalapozott feltételezést) tartott szükségszerűnek:<br /><strong>1.</strong> „a Drake-formula magába foglalja az összes, a SETI számára releváns tényezőt”<br /><strong>2.</strong> „az élet szükségképpen megjelenik a földszerű bolygókon”<br /><strong>3.</strong> „a természet megismétli a sikeres adaptációkat”<br /><strong>4.</strong> „az értelem sikeres adaptáció, ha nem arra használjuk, hogy elpusztítsuk magunkat”<br /><strong>5.</strong> „minden [emberi értelemben vett] értelem eléggé hasonlít ahhoz az összes többire, hogy lehetővé váljon közöttük a sikeres kommunikáció”<br /><strong>6.</strong> „a kommunikációra csillagközi távolságok esetén valószínűleg rádiótávcsövek [rádiójelek] segítségével] kerül sor” (Sheridan, Mark A.: Seti's Scope: How the Search for Extraterrestrial Intelligence Became Disconnected from New Ideas about Extraterrestrials 2009, <a href="http://www.daviddarling.info/encyclopedia/S/SETI_critical_history_cover.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt olvasható</a>). Ebből minket most két dolog érdekel. Egyfelől az, hogy Sagan és a korai SETI-kutatók meg voltak róla győződve, hogy azevolúció meghatározó eleme a konvergencia. Általában véve is támogatták az uniformitás feltételezését (azaz szerintük a világ mindenütt ugyanolyan fizikai <img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/close-encounters-of-the-third-kind.jpg" alt="close-encounters-of-the-third-kind.jpg" width="408" height="612" class="imgleft" />törtvényeivel és az azokból fakadó, mindenütt azonos eredményeivel/következményeivel, mint itt), és az evolúcióval kapcsolatban úgy gondolták, hogy miként a vízben úszó élőlények, legyenek bár halak, emlősök (=delfinek) vagy madarak (=pingvinek) szükségképpen hasonló alakot vesznek fel, mert a közeg ezt teszi szükségessé, ugyanez a helyzet az értelem esetében is.Csak éppen mindebben ki nem mondva bár, de benne rejlik az a feltételezés is, mely szerint egyedül a természetes szelekció számít, miközben Darwin már az 1800-as évek második felében beszélt a szexuális szelekció szerepéről is: ennek értelmében (kissé leegyszerűsítve) azok a hímek fognak előnyhöz jutni a szaporodásban, és fogják tovább adni a génjeiket, amelyek eleget tesznek a nőstények által támasztott elvárásoknak – bármik legyenek is azok, amennyiben nem gátolják meg a sikeres szaporodást. Az evolúció ugyanis – a rendkívül népszerű, ám nem kevésbé rendkívül félrevezető „legrátemettebb fennmaradása” koncepcióval ellentétben – mindenki fennmaradását megengedi, aki/ami nem túl „rátermetlen” ahhoz, hogy kihulljon arostán. Vagyis a lehetséges megoldások fázisterén belül számos különböző megoldás megengedett, és innentől kezdve legalábbis nem vehető biztosra, hogy az értelem olyan, mint a vízben úszó állatok alakja. Elvégre más élőlények az ember létezésénél sokkal hosszabb ideig is elboldogultak emberi értelemben vett intelligencia nélkül az egysejtűektől a cápákig bezárólag. Persze ez a Sagan-féle „uniformitás” gondolata állt az olyan szélsőséges feltételezések mögött is, mint pl. azé a Robert Bieri nevű (másutt általunk már emlegetett) biológusé, aki a „konvergens evolúció” alapján ugyanúgy biztosra vette, hogy az idegenek humanoid kinézetűek, mint a Harmadik típusú találkozások rendezője.De még ha elfogadnánk is a konvergens evolúció = értelem szükségszerűsége tételt (mint ahogy jelenleg nem sok minden szól mellette), akkor is maradnak további problémák.Az amerikaik annak idején abból indultak ki, hogy létezhetnek idegen civilizációk, és keresni kell őket – ha pedig sikerül fogni a jeleiket, akkor már egyszerű lesz a dolgunk (ld. a Sagan-féle 5- pontot). Értsd: szerintük a kérdés csupán az volt, hogy léteznek-e – tehát erre kell rádiótávcsöves kutatással válaszolnunk.Ami persze több, mint problémás. Tételezzük ugyanis fel a példa kedvéért, hogy sikerült mesterségesnek tűnő jelet fognunk, és megfejtenünk is (amit én ugyan a fentebbiek alapjén nem igazán hiszek, de tételezzük fel). Ez biztosan nem lesz rövid folyamat, vagyis nem az fog történni, hogy az üzenet detektálását követően a tudósok kijelentik, hogy megvan a kapcsolat. Előbb minden bizonnyal megpróbáljuk kizárni a természetes eredet lehetőségét (az ezzel kapcsolatos vitákról feltehetően beszámolók is megjelennek majd, és az emberek egyre inkább tudomásul veszik, hogy legalább a lehetőség felmerült). Aztán – ismét csak tételezzük fel – hónapokkal, évekkel vagy akár évtizedekkel később sikeresen dekódolják az üzenetet, akár mi is legyen az.Viszont ezen a ponton még mindig nem dőlhetünk hátra, ugyanis azt ugyanis még mindig nem tudjuk, hogy értelmes lényektől származik-e az üzenet.Egy analógiával élve: 2003-ban egy chicagói jogász konferencián próbapert szerveztek, ahol az volt a kérdés, hogy egy bizonyos (a valóságban persze nem létező), BINA48 nevű szuperszámítógép, amely ügyfélszolgálatosként dolgozott volna, értelmesnek tekinthető-e.A bíróság válasza pedig az volt, hogy ezt nem tudja megállapítani. Ugyanis alapvető különbség lehet aközött, hogy valami értelmesnek látszó módon viselkedik-e, vagy pedig értelmes abban az értelemben, hogy ugyanúgy érti, amit ő maga mond vagy gondol, mint mi. Gondoljunk csak arra, hogy bár a Watson nevű célszámítógép már évekkel ezelőtt megalázó vereséget mért az emberekre a Jeopardy! nevű játékban, ahol természetes (angol) nyelven feltett kérdésekre kellett válaszolnia, abból, hogy értelmes válaszokat adott, nem következik, hogy szükségképpen értelmes is: bár az értelmes lények értelmesen szoktak válaszolni, nem csak értelmes lénytől származhat számunkra értelmesnek tűnő válasz.Úgyhogy azt követően, hogy nem csak fogtuk, de meg is fejtettük azokat a bizonyos, egyelőre nagyon is hipotetikus földönkívüli jeleket, és értelmesnek látszó eredményt kaptunk (és most tekintünk el attól, hogy hány buktatója lehet egy ilyen üzenet értelmezésének), még mindig nem fogjuk tudni, hogy a küldők valóban intelligensek-e. Ami egyrészt eléggé messze van Bieri humanoid földönkívülijeitől. Másrészt pedig mivel elvileg is lehetetlen „tudományos” választ adni arra kérdésre, hogy az üzenetküldők értelesek-e, elvégre nem tudnunk ténylegesem meggyőződni róla, hogy földi értelemben gondolkoznak-e. A filozófiában az „other minds” problémája éppen erről szól, vagyis arról, hogy valójában elvileg sem lehet megbizonyosodni róla, hogy másoknak is ugyanúgy érzéseik és gondolataik vannak, mint nekünk. Elvégre a sajátunkról is azért tudunk csak, mert közvetlenül megtapasztaljuk. Az pedig más kérdés, hogy mivel minden embernek azonos az evolúciós eredete, a saját magunk megfigyelése alapján elég jól megjósolhatók a reakcióik, minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a többiek is olyanok mint – azt is beleértve, hogy ugyanúgy értelmesek is.Egy idegen üzenet megfejtése után azonban feltehetően nem fognak a rendelkezésünkre állni ilyen kapaszkodók, ezért egy idő után a bizonyosság megszerzése helyett majd talán valamilyen más forgatókönyv valósul meg.Elképzelhető például, hogy vagy az egyik (igen, intelligensek, még ha esetleg furcsa módon is), vagy a másik álláspont (nem, nem azok) kerekedik felül annak ellenére is, hogy nem szólnak mellette igazán erős érvek. És az is elképzelhető, hogy hosszú időn keresztül (ami ad absurdum kiteheti akár az emberi civilizáció élettartamát is) képtelenek leszünk konszenzusra jutni, miközben néha az igenek, máskor a nemek hívei vannak többségben. És elvégre miért is ne lenne így: semmi sem írja elő, hogy ugyanazt kell gondolnunk ilyen, valójában eldönthetetlen kérdésekről.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F04%2Fuj_drake-formula_helyett_megvalaszolhatatlan_kerdesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F04%2Fuj_drake-formula_helyett_megvalaszolhatatlan_kerdesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F09%2F04%2Fuj_drake-formula_helyett_megvalaszolhatatlan_kerdesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Új Drake-formula helyett: megválaszolhatatlan kérdések"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/09/04/uj_drake-formula_helyett_megvalaszolhatatlan_kerdesek#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12801436" border="0" /></a><br /></p>
evolúció
intelligencia
értelem
AI
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
Drake-formula
BINA48
eldönthetetlen_kérdés
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/close-encounters-of-the-third-kind.jpg
https://seti.blog.hu/2017/08/28/foldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk
Földebb a Földnél – vagy éppen okosabb nálunk
2017-08-28T08:00:00+02:00
2017-08-28T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Amikor H. G. Wells megírta a Világok harcát a 19. század végén, akkor az volt az egyik kiindulási pontja, hogy az emberekre támadó marslakók technológiailag azért fejlettebb nálunk, mert jóval régebben léteznek, mint mi, és a Vörös Bolygón uralkodó, egyre rosszabbá váló körülmények olyan evolúciós nyomást gyakoroltak rájuk, amelyek következtében mintegy fejlettebbé kellett válniuk nálunk, ha nem akarnak kihalni. És ez így meggyőzően is hangzik – viszont ki nem mondva bár, de tartalmazza azt a feltételezést is, mely szerint az evolúció odaát is nagyjából ugyanolyan sebességgel működik, mint nálunk, és ezek szerint az egyik érteles faj azért lesz értelmesebb a másiknál, mert több ideje van a fejlődésre.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/war-of-worlds.jpg" alt="war-of-worlds.jpg" class="imgleft" />Ehhez képest az antropológusMichael Askhenazi a hipotetikus idegen civilizációkra vonatkozó szakirodalom áttekintésekor azt veti fel, hogy még ha tényleg átlagos is a Föld (meg a földi élet és az itt uralkodó körülmények, miként fel szokás tételezni), ez nem jelenti azt, hogy minden pontosan ugyanolyan másutt is, és legalábbis elképzelhető, hogy egyes fizikai paraméterek megváltoztatása az élővilágot is alapvetően átalakítja. Az ember ősei például azért váltak szárazföldi lénnyé (ami aztán lehetővé tette a tüzet használó technológiák kifejlesztését, és ennek a jelentőségét valószínűleg nem kell hosszasan ecsetelni), mert a gravitáció nem volt túlságosan nagy. Máskülönben sosem tudtak volna kimászni a partra, illetve csak a vízben nőhettek volna elég nagyra ahhoz, hogy értelmessé váljanak (érvényesek (Askhenazi, Michael: What We Know About Extraterrestrial Intelligenc. Foundations of Xenology. Springer, 2017, p. 38.). A földinél nagyobb radioaktivitás pedig talán annyira megnövelte volna a mutációt, hogy a fajok fogalma, „amely olyannyira hasznos a földi biológiában, nem lenne értelmezhető” (uo., p. 41.). Például egy alacsonyabb gravitációjú bolygón, ahol a bolygó kialakulásakor több radioaktív anyag maradt volna a bolygókéregben. Úgyhogy „elképzelhető, hogy az intelligens életformák evolúciója, ha az egyáltalán lehetséges, kevesebb időt venne igénybe, mint a Földön, ahol 3,5 milliárd évig tartott” (uo. p. 38 - 39.).<br />Amire az a szokványos ellenvetés, hogy miként Howard Gardner már az 1980-as években rámutatott: nem csak az IQ-teszt megoldó intelligencia létezik (amely egy gonoszkodó álláspont szerint kizárólag azt méri, hogy az ember mennyire jól oldja meg az IQ-tesztet). Hanem ott van a nyelvi, a vizuális, az interperszonális (stb.) intelligencia is – tehát nincs is értelme „intelligenciáról” mint olyanról beszélni. Akkor pedig hogyan is állíthatnánk, hogy az egyik értelmes faj intelligensebb a másiknál?<br />Egy látszólagos kitérőt téve: Antonin Gonzalez 2013-ban kidolgozott egy „földhasonlóági indexet”, melyen az 1 azt jelentette, hogy „tökéletesen olyan, mint a Föld”, és melyen a Vénusz például 0,78-as, míg a mars csak 0,64-es pontszámot ért el. És hogy még izgalmasabb legyen a dolog: szimulált exobolygók esetén akár 0,93 is kijött – és akadt olyan (ismét csak szimulált) exobolygó is, amelyen kedvezőbbek voltak a körülmények az életre, mint nálunk (ami ugye nem ugyanaz, mint a földhasonlósági index) (Impey, p. 192 – 193.). De hát miért is csodálkoznánk ezen: ha (és ez persze nagy kérdés) a Föld átlagos hely átlagos élővilággal, akkor máshol előfordulhatnak még kedvezőbb feltételek is.<br />És ugyanez a helyzet az intelligenciával is – mármint ha értelmetlen dolog ebben az esetben összehasonlíthatóságról beszélni. A filozófus Nicholas Rescher szerint két zongoraművész teljesítménye azért vethető össze, mert mindketten ugyanazt csinálják, viszont két civilizáció fejlettségét ugyanúgy nem lehet egymással összevetni, mint a kínai szakácsművészetet sem a római bronzművességgel. Elvégre olyan nagy mértékben különbözhetnek (Lamb, David: The Search for Extaterrestrial Intelligence. A Philosophical Inquiry. Routledge, 2004, p. 187.). <br />Amit hosszú időn át (például én is) meggyőzőnek találtam. <br />Valójában azonban ez nagyon is félrevezető hasonlat. Ugyanis – legalábbis bizonyos határok között – egyáltalán nem evidens, hogy ki a nagyobb zongoraművész (író, filozófus, természettudós stb.). Tehát vagy azt mondjuk, hogy teljesen szubjektív kategóriáról van szó (amivel persze nem jutnánk előrébb), vagy pedig azt, hogy első lépésben meg kell állapodnunk abban, hogy mit tekintünk a „nagyság” kritériumának (többen mennek el a koncertjére? nagyobbak a bevételei? az általunk autentikusnak tartott zenekritikusok többre értékelik?), a második lépésben pedig ez alapján hasonlítjuk őket össze. Mint ahogy a társadalomtudományokban is ez a gyakorlat, amikor olyan dolgokat akarunk mérni, amelyek nem léteznek „önmagukban”, hanem előbb kell hozzájuk egy definíció, amely aztán lehetővé teszi az összehasonlítást (mint ahogy egyébként pl. a csillagokra is adnunk kell egy definíciót, mielőtt arról kezdenénk beszélni, hogy melyik a nagyobb vagy fényesebb).<br />Tehát annak ugyan nincs értelme, hogy azt mondjuk, hogy az egyik civilizáció fejlettebb – annak viszont van, hogy azt mondjuk: fejlettebb abban a tekintetben/azt értve a fejlettség alatt, hogy… és aztán jöhet a meghatározás. Az a tény, hogy a „fejlettség” nem értelmezhető önmagában, nem jelenti azt, hogy nem adhatunk rá meghatározást – mindössze tisztában kell lennünk vele, hogy nem egyedül a mi definíciónk lehetséges.<br />Amit azért fontos hangsúlyozni, mert az intelligenciával ugyanez a helyzet. Amennyiben megállapodunk abban, hogy az adott vizsgálat vagy összehasonlítás keretein belül mit értünk az intelligencia alatt, akkor ugyanúgy ki tudjuk jelenteni, hogy az egyik értelmes faj intelligensebb, mint a másik, mint ahogy az exobolygók esetén is – legalább elvileg – előfordulhatnak a Földnél is földszerűbb bolygók, és hasonlóképpen: az is elképzelhető, hogy valahol kedvezőbbek a körülmények az intelligencia fejlődésére, mint itt. És elvileg az is előfordulhat, hogy nem azért „okosabbak” nálunk, mert hosszabb evolúciós múltjuk van, hanem azért, mert kedvezőbbek az intelligencia számára a körülményeik</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F28%2Ffoldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F28%2Ffoldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F28%2Ffoldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Földebb a Földnél – vagy éppen okosabb nálunk"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/08/28/foldebb_a_foldnel_vagy_eppen_okosabb_nalunk#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12780786" border="0" /></a><br /></p>
mérés
társadalomtudomány
intelligencia
összehasonlítás
tudománytörténet
meghatározás
Föld
SETI
idegen_értelem
fejelttség
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/war-of-worlds.jpg
https://seti.blog.hu/2017/08/22/az_eletig_vezeto_ut
Az életig vezető út
2017-08-22T08:00:00+02:00
2017-08-22T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/edu_science.png" alt="edu_science.png" class="imgleft" />Jelenleg abból szokás kiindulni, hogy a fizikai törvények az egész Univerzumban ugyanolyanok, mint a Földön, vagyis helytől és időtől függetlenül érvényesek (Askhenazi, Michael: What We Know About Extraterrestrial Intelligenc. Foundations of Xenology. Springer, 2017, p. 35.). Ha a Fermi-paradoxonra adott válaszok számát akarnánk szaporítani, akkor most felvethetnénk, hogy talán mégsem, és a lokálisan megfigyeltekből ez esetben nem biztos, hogy lehet az univerzálisan érvényesre általánosítani. Értsd: nekünk itt most életbarátnak vagy legalábbis az élet számára kedvezőnek látszik a Világmindenség, de nem biztos, hogy ez más térrészekben is így van (ugyanis ott esetleg mások lehetnek - legalább ennek a gondolatkísérletnek az erejéig - a biológiai keretrendszeréül szolgáló fizikai törvények, csak mi nem tudunk róla).</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/chemist-vintage-illustration.jpg" alt="chemist-vintage-illustration.jpg" class="imgleft open-in-modal" /><br />De hogy ennek taglalása helyett a többé-kevésbé lokális megfigyelésekből való következtetésekkel kapcsolatos logikai problémáknál maradjunk: „valószínűnek látszik, hogy az élet… [másutt is] nagymértékben ugyanazokon az alapokon fejlődik ki, mint a Földön”. Emellett a szokásos érvelés szerint két dolog is szól: egyfelől az, hogy a odakint, a világűrben csak úgy hemzsegnek a szerves molekulák. Másfelől pedig az, hogy amikor az 1950-es években megpróbálták rekonstruálni az ősi Földön uralkodó körülményeket (ez volt a Miller – Urey kísérlet), akkor ezek a bizonyos szerves molekulák szinte azonnal létrejöttek (uo., p. 36.).<br />Ez a két érv azonban nem is olyan meggyőző, ha meggondoljuk, hogy valójában semmi sem következik belőlük az életre vonatkozóan – ugyanis nem az életre vonatkoznak (vagy legalábbis nem tudjuk, hogy arra vonatkoznak-e). Az egyik egyszerűen azt állítja, hogy a világűrben találhatóak olyan molekulakombinációk, melyek az élet építő kövei – de azt nem teszi biztossá, hogy található odakint élet is (legfeljebb lehetővé). Természetesen megtehetjük, hogy azt mondjuk, hogy ezek a molekulák a földönkívüli élet valamiféle indikátorai – csak éppen ez az, amit valójában nem tudunk. Egy hasonlattal élve: mintha azt mondanánk, hogy nyilván van máshol is élet, mivel a Földön is meg tőlünk milliárd fényévekre is találhatóak különféle elemi részecskék – ám attól, hogy az általunk ismert élet elképzelhetetlen az elemi részecskék nélkül, a jelenlétükből nem következtethetünk az élet megjelenésére. Vannak olyan helyek, ahol jelen vannak, és jelen van az élet is (például itt, a szobámban, ahol ezeket a sorokat írom); és vannak helyek, ahol jelen vannak ugyan, de az élet hiányzik mellőlük. Az pedig, hogy a Miller – Urey kísérletből több mint ötven év alatt nem sikerült eljutni az életkonstruálásig, mintha arra utalna, hogy gond van a kiindulási ponttal, mely szerint a szerves molekulák elegek vagy majdnem elegek hozzá.<br />És különben is: három forgatókönyv lehetséges:<br /><strong>1.</strong> szükséges és elégséges: a szerves molekulák jelenléte szükséges és elégséges is az élet létrejöttéhez: ha az egyszerűbb kémiai konstrukciókból meglehetősen egyszerűen bonyolult szerves vegyületek lettek, akkor az utóbbiakból ugyanolyan könnyen és természetesen fogunk eljutni az élő anyagig. Amire viszont azt válaszolhatjuk, hogy na de vajon miért is? ez állítás, nem pedig érv. <br />A második elképzelhető variáció szerint<br /><strong>2.</strong> szükséges, de nem elégséges a különböző organikus vegyületek megléte az élet kialakulásához. Értsd: valami más is kell hozzá: akár nagy számú próbálkozás, akár egy „valószínűtlen” véletlen stb.<br /><strong>3.</strong> Elégséges, de nem szükséges: végezetül elképzelhető, hogy a szerves molekulák esetében is ez a helyzet, vagyis: lehetne máshogy is csinálni. Ha megvannak a szerves molekulák, akkor élet lesz belőle – de attól, hogy nincsenek meg, az élet létrejöhet máshogy is.<br />Mármint az olyan életét, amely nem a szerves molekulákból, hanem valami másból építkezik, és innentől kezdve ha azt nem is tudjuk megmondani, hogy mi az igazság, de az azért valószínű, hogy jelenleg egyik lehetséges megoldást sem vethetjük el. És ez így is lesz egészen addig, amíg nem sikerül ténylegesen idegen életet találnunk.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F22%2Faz_eletig_vezeto_ut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F22%2Faz_eletig_vezeto_ut%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F22%2Faz_eletig_vezeto_ut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az életig vezető út"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/08/22/az_eletig_vezeto_ut#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12770642" border="0" /></a><br /></p>
élet
kutatás
tudomány
élet_eredete
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
szerves_molekulák
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/edu_science.png
https://seti.blog.hu/2017/08/15/radiotavcsovekrol_es_erzekszervekrol_meg_a_tudomany_teljessegerol
Rádiótávcsövekről és érzékszervekről, meg a tudomány teljességéről
2017-08-15T08:00:00+02:00
2017-08-15T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>A SETI sokak szerint valójában nem egyszerűen az idegen civilizációk utáni kutatás: amit keresünk, az „olyan, nagy rádiótávcsövek építésére való képesség, melyekkel csillagközi kommunikációt lehet folyatni”, mondja a fizikus John Billingham (idézi: Askhenazi, p. 81.), és a rádiótávcső, mondhatni, mindmáig a SETI címerállata. Ez azonban két kérdést is felvet: hogy miért éppen ez; illetve, hogy a rádiótávcső valóban szükséges és elégséges indikátora-e az idegen értelem létezésének.</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/ant-science-fiction.jpg" alt="ant-science-fiction.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Az ún. optikai SETI-nek ugyan egészen a 19 sz-ig visszanyúló hagyományai voltak, és bizonyos értelmben az is az optikai SETI egy formájának tekinthető, amikor a Naprendszer bolygóin értelmes lények építményeit keresték tácsővel, de Cocconi és Morrison 1959-es, a modern SETI-kutatásokat elindító cikke az esetlegesen értelmes eredetű rádiójelek detektálásával foglalkozott, és az első modern SETI-keresés, az OZMA projekt) is rádiótávcsöves észleléseken alapult (amúgy eredménytelen volt). Aztán még 1961-ben megjelent a Nature-ben egy újabb cikk, melynek szerzői: R. N. Schwartz és C. H. Townes azt vetették fel, hogy inkább optikai jelek után kellen kutatni – viszont a /0-as évekaz amúgy soha meg nem valósuló Cyclops-projektjéhez készülő tanulmányban az szerepelt, hogy a csillagközi por- és gázfelhők túlságosan könnyen blokkolnák őket. Úgyhogy csak az 1990-es évekre vált elfogadottá, amikor rájöttünk, hogy akár nem túl bonyolult technológiák segítségével is a Napnál a megfelelő tartományban ötezerszer fényesebb jelet tudnánk produkálni (Lamb, p. 27 – 29.).<br />Persze amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy miért nem optikai SETI a rádiócsillagászat helyett, akkor ki nem mondva bár, de abból indulunk ki, hogy az általunk használt látás a legjobb/leghatékonyabb/legalacsonyabb költségű. És azért ebből indulunk ki, mert jól bevált – többek között abból kifolyólag, hogy a földi légkör jól átenged bizonyos hosszúságú fényhullámokat, egy rádiótávcső-szemnek viszont túlságosan nagynak kellene lennie ahhoz képest, hogy mekkorák a földi élőlények, hogy jó felbontású képet kapjunk. Vagyis az evolúció az ilyen megoldásokat kiszelektálta (vagy kiszelektálta volna, ha egy élőlény ezzel kísérletezik). <br />A páros látószerv viszont annál jobban bevált, mivel egyszerűen produkál térbeli képet. Nem terjedt el viszont az élőlények feje hátulján/hátsó részén található, illetve esetünkben nem található harmadik szem: ahhoz a védekezésben jelentkező előnyhöz képest, amit ez jelentett volna, minden bizonnyal túl nagyok lettek volna az evolúciós költségei. És talán ugyanez igaz arra is, hogy a földi élet ahelyett, hogy külön szemeket fejlesztett volna ki a közeli és a távoli látásra, ezt egyetlen, állítható fókusztávolságú optikai eszközzel oldotta meg a dolgot(Askhenazi, p. 44 – 45.).<br />De azért korántsem biztos, hogy a miénk az „univerzális látási alapmodell”. Lehetséges például, hogy bizonyos körülmények között mégis megéri hátrafelé is látni – és elképzelhetőek egészen egzotikus megoldások is. David Brin például azzal a gondolattal játszott el, hogy mi lenne, ha egy idegen lény valamiféle természetes lézert használna távolságmérésre (uo. 51.). Bár „az érzékszervek és a gondolkodás bizonyos értelemben szorosan összekapcsolódtak” (uo. p. 43.), egy ilyen megoldás nem jelentené azt, hogy ez a teremtmény sosem jutna el a csillagászatig meg esetleg a más értelmes lények kereséséig (ami persze csak lehetőség, nem szükségszerűség). Ugyanis ne felejtsük el, hogy a rádióhullámokat mi sem látjuk „közvetlenül”: az általuk kirajzolt képet át kell „konvertálni” a szemünk számára. Amit a „lézerlátás” esetén (bármennyire is különbözzék az a miénktől) szintén meg lehet tenni. Tehát a konvertálhatóságnak köszönhetően egy ilyen egzotikus érzékszervvel rendelkező értelmes lény is végezhetne optikai vagy rádiócsillagászi megfigyeléseket, bár az ő csillagászattörténete nagyon más lenne, mint a miénk, akik azóta tudunk az „égboltról”, amióta látunk és gondolkodunk, és akiknél a rádióhullámok 19. század végi felfedezése után, nagyjából a rádiózás felfutásával és azzal a felismeréssel párhuzamosan, hogy az Univerzum sokkal nagyobb, mint korábban hittük, megjelent, majd pedig az 50-es évektől a SETI-n belül egy időre lényegében egyeduralkodóvá vált a rádiócsillagászat. Vagyis ha a Naprendszeren belüli értelmes élet keresésének az optikai távcsövek voltak az elsődleges eszközei, akkor a Tejútrendszeren belüli kereséseknek leginkább a rádiótávcsövek – ami persze felveti a kérdést, hogy ha a tényleges kutatást ki akarjuk terjeszteni „az egész Világmindenségre”, akkor megint csak új eszközökre (=új megközelítési módokra) lenne-e szükségünk.<br />Egy hipotetikus földönkívüli értelem viszont – „lézerlátás” ide vagy oda – nem biztos, hogy ugyanolyan megoldásokat alkalmazna, mint mi. Ugyanis amikor az optikai vs rádiójel kérdéskörét tárgyaljuk, akkor implicit módon abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a tudomány teljes. Értsd: mondjuk a 19. század végére minden olyan kommunikációs lehetőséget feltérképezett, ami a mi technikai civilizációnk számára elérhető volt. <br />Azaz itt nem arról van szó, hogy majd később találunk-e valami újat, hanem arról, hogy a lehetséges felfedezések közül nem maradt-e ki valami. Hogy úgy gondoljuk-e, hogy a tudomány az adott korban hézagmentesen kitölt minden rendelkezésre álló kutatási teret, és megtalált-e mindent, ami egyáltalán a módjában állt.<br />Mert ha nem, akkor hézagok maradhattak venne, csak éppen mi egyfajta útfüggésként minél messzebb jutunk egy irányba, annál kevésbé fogunk visszafordulni, és az alapoktól újrakezdeni a vizsgálódást. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy másik értelmes faj is arrafelé haladna, amerre mi, és innentől kezdve amikor a SETI-ről beszélünk, az egyik alapvető kérdés, hogy olyan-e a fizikai valóság természete, hogy megengedi, hogy teljesen különböző irányokba haladjunk, mint amikor egy hegytetőről különböző irányokba vezetnek lefelé az ösvények”, vagy egyfajta „minden út Rómába vezet” elv érvényesül, és előbb – utóbb például szükségképpen a rádióhullámoknál lyukadunk ki. Értsd: feltételezhetjük ugyan a természet uniformitását, de esetünkben nem tudható, hogy a különböző civilizációk esetleg gyökeresen eltérő problémákat tartanak-e fontosnak, és ennek megfelelően teljesen más dolgokra kérdeznek-e rá – ami ugye eltérő válaszokat eredményezhet (uo. p. 186). Többek között olyanokat is, amelyben a rádiótávcső nem szerepel (sőt, ad absurdum, a rádióhullámok sem – valamilyen, számunkra ismeretlen jelenség viszont igen.<br />Mindenki döntse el maga, hogy ezt tartja-e valószínűnek – az viszont nem döntés kérdése, hogy a Billingham-féle elképzelés arról, hogy a SETI = rádiótávcsöveket építő civilizációk keresése, mennyire védhető. Ugyanis itt az a probléma, hogy ezen feltételezés szerint egy, adott esetben bonyolult mintázatot mutató rádiójel egyenlő az idegen technikai civilizáció létével.<br />Ám ez tipikus logikai hiba: attól, hogy a „ha A, akkor B” igaz, nem biztos, hogy „B”-ből is következik az „A”. Ha alkalmazott tudományfilozófus vagyok, akkor ember vagyok – de attól, hogy ember vagyok, nem fogok szükségképpen alkalmazott tudományfilozófiai kérdésekkel bíbelődni. És hasonlóképpen: ha földi értelemben vett technikai civilizáció vagyok, akkor építhetek rádiótávcsöveket és sugározhatok ki jel sorozatokat, de attól, hogy valahonnét jelsorozatok érkeznek, nem szükségképpen van a dolog mögött technikai civilizáció. Billingham ott hibázik, hogy „az adott [technikai] eszköz komplexitását használja az intelligencia indikátoraként”, ám ez a kettő nem szükségképpen esik egybe, és „a mesterségesnek tűnő rádiójelek nem szükségképpen jelzik az intelligencia jelenlétét: lehet, hogy egyszerűen egy olyan, másik evolúciós paradigmára utalnak, mint amilyen a méheké” (uo., p. 81). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen, más, olyan modellek képzelhetőek el az intelligencia vs „kollektív intelligencia” mellett, melyekkel esetleg nem találkoztunk. Mert az ugye senki nem gondolja, hogy a Földön már minden lehetséges evolúciós megoldás megvalósult.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F15%2Fradiotavcsovekrol_es_erzekszervekrol_meg_a_tudomany_teljessegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F15%2Fradiotavcsovekrol_es_erzekszervekrol_meg_a_tudomany_teljessegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F15%2Fradiotavcsovekrol_es_erzekszervekrol_meg_a_tudomany_teljessegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rádiótávcsövekről és érzékszervekről, meg a tudomány teljességéről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/08/15/radiotavcsovekrol_es_erzekszervekrol_meg_a_tudomany_teljessegerol#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12748614" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
evolúció
rádiócsillagászat
tudománytörténet
rádióhullámok
érzékszervek
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
optikai_SETI
tudomány_teljessége
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/ant-science-fiction.jpg
https://seti.blog.hu/2017/08/04/a_seti_hatasa_a_vallasra
A SETI hatása a vallásra
2017-08-04T08:00:00+02:00
2017-08-04T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>A csillagász és SETI-kutató Jill Tarter azt írja a vallás(ok) és a SETI kapcsolatáról, hogy „egy idős (több tíz millió éves!), stabil, technikai civilizáció… vagy egyetlen vallás létezését tételezi fel, mert ez elkerüli a kilkkesedéséseket meg vitákat, vagy pedig egyet sem”, ugyanis a földi tapasztalatok szerint ha több lenne belőlük, az folyamatosan konfliktusokhoz, háborúkhoz, vallásüldözésekhez stb. vezetne. Majd pedig azt is hozzáteszi, hogy a történelem folyamán az emberek rendszerint feladták a vallásukat, ha fejlettebb technológiákkal rendelkező misszionáriusokkal találkoztak. (Tarter, Jill Cornell: SETI and the Religions of the Universe. In Dick, Steven J. (editor): Many Worlds. The New Universe, Extraterrestrial Life, and the Theological Implications. Templeton Press, 2000, p. 146 - 147). A kérdés, amit az alábbiakban szeretnék kissé jobban is körül járni: vajon milyen hatása lenne a vallásokra (egészen pontosan a nyugati vallásokra), ha kiderülne, hogy nem vagyunk egyedül?</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/glorification-of-the-eucharist.jpg" alt="glorification-of-the-eucharist.jpg" class="imgnotext" /><br />Vagyis nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy miként ítéljük meg a vallást. Mint ahogy azzal sem, hogy egy csillagász mi alapján gondolja úgy, hogy érdemben hozzá tud szólni a fentebbiekhez, miközben arról például elfeledkezik, hogy a középkorban nagyon is voltak olyan időszakok, amikor az iszlám ellenőrzésű területeken nagyon is békésen éltek egymás mellett a keresztények, zsidók, animisták stb. Ennél sokkal izgalmasabb, hogy mi következik (vagy nem következik) mindabból, amit a nyugati vallások eddigi történetéből le tudunk szűrni azzal kapcsolatban, hogy mennyire rendítené meg őket egy idegen civilizáció felfedezése.<br />A válasz pedig a tudományfilozófus Ernan McMullin szerint valami olyasmi, hogy az egyik alapvető fordulat akkor következett be a kereszténységben, amikor másokkal együtt Szent Ágoston is azt hangsúlyozta, hogy például a bibliai teremtésleírásban szereplő „első nap”, „második nap” stb. kifejezéseket nem szó szerint kell érteni (már csak azért sem, mert a Teremtés kezdetén még nem létezett a Nap). És a 16. századra, az európai vallásháborúk korára (ami egyben eltérő szentírás-értelmezéseket is jelentett) általánossá vált a literalizmus, vagyis az, hogy nem szó szerint kell érteni a Bibliát (McMullin, Ernan: Life and Intelligence Far from Earth: Formulating Theological Issues. In uo, p. 155 – 156.). És bár akadnak a szószerintiséghez ragaszkodó szekták, máig a nem szó szerintiség a norma a teológiában.<br />Eltűnődhetünk ugyan azon, hogy ha nincs a katolikus – protestáns ellentét, akkor mennyire válik elfogadottá ez a megközelítés; vagy éppen azon, hogy a tudományos felfedezések betölthették volna-e ugyanezt a „literalizáló” szerepet – és ez semmiképpen sem egyszerű kérdés, mert nem tudjuk, hogy egy erős és egységes vallás által dominált világban mennyire számítottak volna megengedhetőnek az eltérő értelmezések. Viszont mivel hosszú távon az ágotoni felfogás érvényesült, ezért innentől fogva lényegében semmi sem tudja megrendíteni a nyugati vallásokat – még egy idegen civilizáció felfedezése sem.<br />Mint ahogy az utóbbi évszázadok (sőt, meg merem kockáztatni: évezredek) két legnagyobb tudományos szemléletváltása sem ásta alá vagy lehetetlenenítette el őket: sem a kopernikuszi fordulat, sem pedig Darwin. Jellemző, hogy ez utóbbi például „csupán bizonyos vallási csoportokban váltott ki ellenkezést [akik viszont kisebbségben voltak], míg mások örömmel elfogadták az evolúciót”, írja a tudománytörténész John Henry (Henry, John: A Short History of Scientific Thought. Palgrave Macmillan, 2012, p. 229.). Ugyanis az evolúció léte értelmezhető volt úgy is a számukra, hogy a Teremtő különösen hatékony mechanizmust hozott létre az élőlények megteremtésére. Röviden és persze jelentős mértékben túlegyszerűsítve: a nem szó szerinti értelmezés lehetővé teszi, hogy bármilyen eredményt, tényt, adatot hozzáillesszünk vallási elképzeléseinkhez.<br />Egy Roland Puccetti nevű kutató például még az 1960-as évek végén, az 1500-as évektől jelen lévő hagyományokat felelevenítve azt vetette fel, hogy ha nem tételezzük fel, hogy Krisztus nem csak a Földön, de a nagyon nagy számú lakott világokon is testet öltött (feltéve, de meg nem engedve, hogy valóban rengeteg ilyen létezik), akkor vajon mi lesz az ő megváltásukkal? Amire válaszolhatjuk azt, hogy ez valóban probléma. Meg azt is, hogy nem az, mert nincs is szükségük megváltásra, ugyanis nem voltak részesei az eredendő bűnnek. Vagy azt, hogy Krisztus ugyanúgy megváltotta őket is, mint azokat, akik az ő kora előtt vagy után éltek/élnek/élni fognak. És így tovább (McMullin, i.m. p. 165.). Az egyik nagy különbség a tudomány és a vallás között az, hogy az utóbbinál, amennyiben elfogadjuk a nem szó szerinti értelmezést – miként már említettük – semmilyen tény vagy megfigyelés nem teszi kikezdhetővé az alapokat, amely a hiten alapul – csak azon kell változtatnunk, hogy pontosan mit is értünk az adott esetben a nem szó szerinti értelmezés alatt. Majd pedig akár még az is lehetséges, hogy a mai missziológia (=kb. vallási misszió tudománya) mellett a visszaszorulás/eljelentéktelenülés helyett megjelenjen az exomissziológia is (Harrison, Albert A.: Starstruck. Cosmic Visions in Science, religion, and Folklore. Bantam Books, 2007, p. 93 - 94.).<br />Ami másfelől persze nem jelenti azt, hogy akár a keresztény, akár bármelyik más vallás szükségképpen fennmarad addig, amíg emberek lesznek – csupán azt, hogy sosem lesz olyan tudományos felfedezés, amely szükségessé teszi a feldásásukat.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F04%2Fa_seti_hatasa_a_vallasra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F04%2Fa_seti_hatasa_a_vallasra%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F08%2F04%2Fa_seti_hatasa_a_vallasra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A SETI hatása a vallásra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/08/04/a_seti_hatasa_a_vallasra#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12717680" border="0" /></a><br /></p>
jövő
tudomány
vallás
SETI
nem_szó_szerinti_értelmezés
Tarter
nyugati_vallások
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/glorification-of-the-eucharist.jpg
https://seti.blog.hu/2017/07/31/a_nagy_szuro_ellen
A Nagy Szűrő ellen
2017-07-31T08:00:00+02:00
2017-07-31T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/danger-ic.png" alt="danger-ic.png" class="imgleft" width="79" height="79" /><strong>A Fermi-paradoxonra adott válaszok között szerepel az ún. Nagy Szűrő is, amely szerint azért nem találjuk az idegen civilizációk tevékenyégének nyomait, mert ez mintegy kiszűrte (meggátolta) az élet vagy az értelmes élet létrejöttét – az pedig még rosszabb, ha eddig mégsem, ugyanis akkor az emberiségnek feltehetően meg vannak számlálva a napjai (erről mindjárt részletesebben is). De még mielőtt elkezdenénk nyugtalankodni a ránk váró jövő miatt: az alábbiakban arról lesz szó, hogy milyen problémák vannak a Nagy Szűrővel. És ezek olyan súlyosak, hogy nem csak azt illusztrálják, hogy időnként milyen színvonalon folyik az érvelés a SETI-vel kapcsolatban, hanem, mondhatnánk némi iróniával, minden bizonnyal ki is szűrik a Nagy Szűrőt a számba jöhető magyarázatok közül.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/dinos-ex.jpg" alt="dinos-ex.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Az ötletet felvető Robin Hanson 1998-as írásában abból indul ki, hogy a Nagy Szűrő három dolgon alapul.<br />Először is, mivel a kolonizációra való törekvés eddig is jelen volt a Földön, „a társadalom működésére vonatkozó legjobb tudomásunk szerint [ez] a jövőben is így lesz”, és a folyamatos expanzió olyannyira szükségszerű, hogy még az is felvethető, hogy esetleg azért nincs nyoma az idegen értelemnek, mert „a közös állatkert” hipotézis értelmében mi a Világmindenség azon – a többi részéhez képest elhanyagolható nagyságú – részében élünk, amelyben a nálunk mérhetetlenül fejlettebb idegenek úgy akarnak megőrizni a jövő számára az „eredeti állapotot”, mint mi a természeti parkokban az eredeti természetet. Tehát „a látható anyag túlnyomó része” – a sötét anyag és energia által uralt részekkel ellentétben, ahol a nálunk fejlettebb civilizációk lennének megtalálhatóak – ezt a funkciót töltené be.<br />Ami persze legalábbis problémás, ugyanis az, hogy nem zárható ki valami (pl. a „sötét részt” kolonizáló idegenek), nem jelenti azt, hogy okunk van feltételezni a létét anélkül, hogy okunk lenne feltételezni. Márpedig attól, hogy nem látjuk mások tevékenységének nyomait, nem éppen kevés lépésben lehet csak eljutni addig, hogy akkor valamiféle állatkertben élünk – miközben számtalan egyéb magyarázat is lehetséges. Tehát semmi sem szól amellett, hogy ezt válasszuk (ellentétben a tudományos elméletekkel, ahol a megfigyelések és a hipotézisek közötti kapcsolat célja az egyéb lehetőségek kizárása – ami aztán vagy sikerül, vagy nem. De, és ez eléggé nyomatékos de: a kapcsolatnak elég erősnek vagy legalább elég meggyőzőnek kell lennie ahhoz. hogy legalább számításba jöhessen).<br />Hasonlóképpen problémás a másik, Hanson szerint meghatározó tényező is: az, hogy „valószínűleg a jövőben is mind több és több anyagot és energiát akarunk majd” felhasználni. És mivel ez az anyag- és energiaéhség – a terjeszkedési hajlamhoz hasonlóan – minden bizonnyal bármely civilizációra jellemző, ezért szerinte még az is elképzelhető, hogy a technikailag fejlett idegeneket azért nem találjuk, mert az „egyszerűbb” megoldást választva a világűr helyett esetleg a külső térbe való terjeszkedés helyett „bébi univerzumokat” hoznának létre „korlátlan mennyiségű anyaggal és energiával”, és azokat kolonizálnák.<br />Ezeket a megoldásokat Hanson éppen csak felveti – mintegy ezen két tényező (terjeszkedési, illetve anyag- és energiaigény) alapvető mivoltát illusztrálandó, de a lényeg szerinte az, hogy amennyiben léteznének idegen értelmes lények (és persze amennyiben korábban jelentek volna meg, mint mi), úgy az erőforrások utáni vágy arra bírta volna őket, hogy kolonizálják a Tejútrendszert. És ha ez nem történt meg (márpedig „nem kolonizálta idegen civilizáció a Naprendszert és környékét”), akkor – és ez lenne a harmadik kiindulási pont – ennek oka kell, hogy legyen. <br />Méghozzá az, hogy szerinte a hipotetikus idegen civilizációk valószínűleg nem léteznek– és azért nem léteznek, mert valami (egy „Nagy Szűrő”) meggátolta a létrejöttüket. Például, mert magát az élet keletkezését vagy az értelmes élet keletkezését „szűrte ki”. Viszont egyáltalán nem mellékes, hogy a fejlődéstörténet melyik pontján történt ez : hogy máshol már a legprimitívebb organizmusok kialakulását is megakadályozta-e vagy csak a csillagok meghódítására alkalmas civilizációkét. Ugyanis „ha nem találjuk a Nagy Szűrőt a múltunkban, akkor attól kell tartanunk, hogy a jövőnkben van” (<a href="http://mason.gmu.edu/~rhanson/greatfilter.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hanson, Robin: The Great Filter – Are We Almost Past It?</a>).<br />Hanson gondolatmenetét Nick Bostrom azzal egészíti ki, hogy ő személy szerint azt reméli, hogy „az idegen élet utáni kutatás nem talál semmit”, illetve, ha valaha volt is élet a Marson, az nem tőlünk függetlenül jött létre. Ugyanis egy ilyen, velünk közös eredetű élet, amely mostanra eltűnt, azt jelentené, hogy azzal ellentétben mi már túljutottunk a Nagy Szűrőn, és immár nem fenyeget minket a kihalás veszélye. Elvégre ha minket is ugyanaz a végzet sújtana, akkor már el kellett volna tűnnünk. (<a href="http://www.nickbostrom.com/extraterrestrial.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bostrom, Nick: Where are They? Why I hope the Search for Extraterresrial Life Finds Nothing</a>).<br />Idáig jutva érdemes kissé közelebbről is szemügyre venni a Nagy Szűrővel kapcsolatos ellenérveket.<br />Ott vannak először is Hanson kiindulási pontjai az élet szükségszerűségének feltételezése mellett: a terjeszkedés és a növekvő mennyiségű anyag- meg energia utáni vágy.<br />Ami az előbbit illeti: valójában semmi sem szól amellett, hogy ez valamiféle egyetemes, minden civilizációra nézve megkerülhetetlen törvény lenne. Miként egy <a href="http://seti.blog.hu/2017/07/14/kolonizalni_a_vilagurt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">korábbi blogbejegyzésben már érintettük</a>, az élet földi diffúziója nem ugyanaz, mint a még meghódítatlan területek tudatos elfoglalása – vagyis egy másik bolygó (naprendszer) kolonizálása nem azonos azzal, mint amikor az élet bármiféle cél és elhatározás nélkül kitölti a rendelkezésére álló evolúciós fülkéket. Márpedig ez alapvetően megváltoztatja a terjeszkedés játékszabályait. A Geoffrey Landis nevéhez fűződő perkolációs elmélet szerint ha a világűr meghódítása nem egyszerű (márpedig nem az), és ha a távolságok az anyabolygó meg a kolóniák között nagyok (márpedig azok, tehát az előbbi nem tudja rékányszeríteni az utóbbira az akaratát), és emellett nem 1 a valószínűsége annak, hogy egy kolónia folytatni fogja a terjeszkedést (márpedig miért is tételeznénk fel, hogy annyi), akkor mindig fognak maradni olyan térrészek, ahová nem jut el az adott civilizáció – ellentétben a Földel, amely az emberi élettartamhoz és az általunk megtehető távolságokhoz képest nem is olyan nagy. Azaz: bármely pontja viszonylag egyszerűen elérhető a számunkra (Webb, Stephen: If the Universe is Teeming with Aliens… Where is Everybody? Seventy-five Solutions to the Fermi Paradox and the Problem of Extraterrestrial Life. Springer, 2015, p. 94 – 95.). Értsd: lehet, hogy egyszerűen azért nem látunk magunk körül senkit, mert úgy alakult, hogy az idegenek nem jutottak el ide. De attól másutt azért nagyon is ott lehetnek.<br />Ami pedig az anyag- és energiavágyat illeti: erre ismét csak azt válaszolhatjuk, hogy attól, hogy eddig ez volt jellemző az emberiségre, nem lehetünk biztosak benne, hogy ez a jövőben is így lesz – és abban sem, hogy az időben előre haladva, korlátok nélkül nő a rájuk való igény. beléphetünk mondjuk az ún karadsov-I korszakba, amikor kiaknázzuk az egész bolygónk összes energiáját, ám ez nem vezet szükségképpen a naprendszer kolonizálásához – és miért is vezetne?.<br />De vannak ennél is súlyosabb problémák is. A Nagy Szűrő ki nem mondva bár, de azt tételezi fel, hogy ha nem lenne valami akadálya az élet és az értelmes élet kialakulásának, akkor ezek szükségképpen létrejönnének – elvégre máskülönben nem kellene egy külön mechanizmust beiktatnunk annak a meggátolására, hogy így történjen. Viszont egyelőre nem tudjuk, hogy valójában nem nyüzsögnek-e odakint az idegen civilizációk, noha mi még nem szereztünk róluk tudomást. Azaz egyáltalán nem garantált, hogy bármilyen gátló mechanizmus létét fel kellene tételeznünk.<br />Továbbá: még ha szükségszerű lenne is az élet (és az értelmes élet) megjelenése, amennyiben ezt nem gátolja meg valamiféle mechanizmus, egyfelől mi okunk van annak feltételezésére, hogy csupán egy ilyen akadály van? És ha esetleg – feltéve, de meg nem engedve a Nagy Szűrők létezését – az egyiken túljutottunk (pl. az élet létrejöttét lehetetlenné tevőn), mi okunk lenne azt gondolni, hogy nem lesz következő? Ha azt játsszuk, hogy van Nagy Szűrő, akkor nyugodtan játszhatjuk azt is, hogy számos Nagy Szűrő van.<br />Illetve az is felvethető, hogy miért is gondolnánk, hogy nem csupán létezik egy vagy több Nagy Szűrő, de ezek helytől és időtől függetlenek és mindenki számára ugyanazok? Mármint hacsak fel nem tételezzük, hogy így van – na de miét is lenne így? Ad analogiam: eléggé furcsán hangzana, ha amellett érvelnénk, hogy a különböző földi civilizációk a rómaiaktól a majákig azért buktak el, mert beleütköztek valamiféle Nagy Szűrőbe. Egy társadalom hanyatlásának mindig komplex okai vannak, és számomra hasonlóképpen gyanús magyarázat az is, hogy egy adott helyen az élet (magasabb rendű élet, intelligencia stb.) azért nem jött létre, mert egy konkrét ok (ami ugyanaz az, mint bárhol máshol) meggátolta a kialakulását. Hacsak nem olyan katasztrófáról beszélünk, amely ugyanolyan ellentmondást nem tűrően söpör el mindent, mint ahogy a Nagy Szűrő elmélete szerint az életnek (és minden bizonnyal az intelligenciának is) ellentmondást nem tűrően kellene megjelennie. Mármint ha valami nem hatna ez ellen.<br />És még valami. A Nagy Szűrő kifejezés alkalmas a figyelem felkeltésére, és kellőképpen érzékletes is ahhoz, hogy megragadja a fantáziánkat, de valójában nem mondunk vele mást, mint azt, hogy elképzelhető, hogy akár a múltban, akár a jövőben bekövetkezhetnek katasztrófák.<br />Ami viszont már nem is hangzik olyan izgalmasan.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F31%2Fa_nagy_szuro_ellen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F31%2Fa_nagy_szuro_ellen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F31%2Fa_nagy_szuro_ellen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Nagy Szűrő ellen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/07/31/a_nagy_szuro_ellen#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12701913" border="0" /></a><br /></p>
jövő
élet
tudomány
értelmes_élet
kihalás
SETI
idegen_civilizációk
Nagy_Szűrő
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/danger-ic.png
https://seti.blog.hu/2017/07/24/ilyen_az_elet_sem_nem_valoszinu_sem_nem_valoszinutlen
Ilyen az élet: sem nem valószínű, sem nem valószínűtlen
2017-07-24T08:00:00+02:00
2017-07-24T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/molecule.png" alt="molecule.png" class="imgleft" width="146" height="146" /><strong>Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az élet nagyon gyakori vagy nagyon ritka jelenség-e az Univerzumban, jelenleg kétféle domináns álláspont van. Monod szerint mivel a véletlenen múlik, hogy kialakul-e, ezért roppant kis valószínűséggel számíthatunk csak arra, hogy másutt is létezik (gondoljunk csak arra, hogy milyen óriási számú véletlen kombinációból kellene felbukkannia egy kicsiny és egyszerű fehérje szerkezetének). Ehhez képes de Duve és követői úgy vélik, hogy mivel a fizikai törvények működése szükségképpen elvezet az élet kialakulásához, ezért annak nagyon – nagyon gyakorinak kell lennie a Világmindenségben. A harmadik lehetőséggel: hogy sem az egyik, sem a másik, nem szokás számolni (Davies, Paul C.: Biological Determinism, Information Theory, and the Origin of Life. uo. p. 26. In Dick, Steven J. (editor): Many Worlds. The New Universe, Extraterrestrial Life, and the Theological Implications. Templeton Press, 2000) , és az alábbiakban szeretném megmutatni, hogy miért nem. </strong><strong>Meg azt is, hogy miért kellene mégis, miközben a Drake-formulát és az erős antropikus elvet is érinteni fogjuk.</strong></p>
<p>Paul Davies szerint azért kell az életnek vagy kimondottan gyakorinak, vagy kimondottan ritkának lennie (ha eltekintünk a pánspermia hipotézistől), mert két különféle és egymástól független folyamattal kell számolnunk: a Föld típusú bolygók kialakulásával és az élet kialakulásával – pontosabban ezek valószínűségével. Márpedig „figyelemre méltó egybeesés lenne, ha ez a két szám [a két valószínűség] kölcsönösen egymáshoz lenne hangolva”, és „abban a spektrumban, amely a totális szerencse meg a teljes [biológiai] determinizmus között helyezkedik el, csupán egy elképesztően kis ablak nyílna a ritka élet számára”, amely sem nem egyedüli, sem nem nagyon elterjedt lenne (uo.).<br />Davies elképzelésével szemben több ellenvetést is felhozhatnánk kezdve azon, hogy ha nem tudjuk, hogy milyen törvények állnak (vagy nem állnak) az élet keletkezése mögött, akkor vajon miért lehetnénk biztosak abban, hogy a két folyamatot (földszerű bolygók, illetve élet kialakulását) tényleg két különböző törvényszerűség okozza? Ez azért fontos, mert rávilágít arra, hogy esetünkben több mint problémás a valószínűség fogalmának (horribile dictu: matematikájának) alkalmazása.<br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/life-on-neptune.jpg" alt="life-on-neptune.jpg" class="imgnotext" />Ugyanis – bármennyire tautológikusan hangozzék is – ha nem tudjuk, hogy valaminek mekkora a valószínűsége, akkor nem tudunk hozzá valószínűséget rendelni. És ha nem tudjuk sem azt, hogy a két dolog független-e egymástól, sem pedig azt, hogy melyiknek mekkora a valószínűsége, akkor nem tudunk előrejelzést tenni velük kapcsolatban. Amikor azt mondom, hogy a fej vagy írás esetén 50 százalékos valószínűséggel lesz az egyik vagy a másik, akkor egy ilyen állítás mögött vagy megfigyelések vannak (jó sokszor feldobtam egy pénzdarabot), vagy ismerem azt az elméletet, amely megmagyarázza, hogy miért éppen ennyi. Esetünkben azonban sem mérési adatink nincsenek az élet gyakoriságával kapcsolatban, sem pedig elméleti ismereteink – elvégre egyelőre nem tudunk dönteni az egymásnak gyökeresen ellentmondó Monod-, illetve de Duve-féle értelmezés között.<br />Közbevetőleg: valami hasonló a probléma a Drake-formulával is: még ha eltekintünk is az értelmezési problémáktól (=mit jelent az élet, civilizáció stb.), akkor sem lehet valószínűséget rendelni a formula egyes elemeihez, mint amilyen mondjuk „a lakható bolygók átlagos száma” egy bolygórendszerben vagy egy civilizáció várható élettartama. És hogy még komplikáltabb legyen a helyzet: még amennyiben egyes paramétereket meg is tudnánk határozni (mondjuk a „bolygórendszerrel rendelkező csillagok” arányát), ez alulról ugyan korlátozza a lehetőségeket, és kevés bolygórendszer értelemszerűen kevesebb potenciálisan élethordozó bolygót jelent, ez azonban nem teszi lehetővé a további paraméterek megbecsülését. Ezért is indokolatlan az exobolygó-keresés eddigi sikerességében az asztrobiológia esélyeinek megerősödését látni (meg esetleg a SETI-ét is). Jelenleg csupán annyi történik, hogy szigorú értelemben nem tudjuk kizárni, hogy számos élet- és intelligenciahordozó bolygó legyen – de ebből nem következik, hogy akár csak egy is lenne. Csupán kizárni nem sikerült a létüket.<br />De problémás az is, amikor Davies „elképesztően kis” valószínűségi ablakot emleget. Ugyanis akár itt, akár a Drake-formulánál a számszerűsített „valószínűség” (legyen az kicsi vagy nagy) nem a valóságra, illetve esetünkben nem arra vonatkozik, hogy létrejön-e máshol az élet, hanem csupán arra, hogy mi gondolunk (megfelelő adatok, illetve elméletek hiányában). Márpedig ez nem biztos, hogy összhangban van a valósággal: ez mindössze a valószínűség szubjektív interpretációjója (Okasha, Shamir: Philosophy of Science. A Very Short Introduction. Oxford University Press, 2002, p. 34.), és ennek értelmében nem beszélhetünk arról, hogy mekkora valószínűsége van mondjuk a marsi életnek (elvégre vagy van rajta, vagy nincs). Ez ugyanúgy ténykérdés, mint az, hogy hány bolygón van élet a Tejútrendszeren belül vagy éppen az Univerzumban. És ebbe jelenlegi tudásunk (vagy inkább tudatlanságunk) mellett az is belefér, hogy Davies véleményével ellentétben az élet ne legyen nagyon elterjed és mindenütt jellemző, de ne legyen nagyon kivételes jelenség se.<br />Végezetül még egy megjegyzés. Az ún. erős antropikus elv hívei azzal szoktak érvelni, hogy az Univerzum meghökkentően finoman az életre van hangolva, és amennyiben például egyes kémiai kötések egy nagyon kicsit másmilyenek lennének, akkor nem jelenhettek volna meg a szén alapú lények. Vagyis olyan valószínűtlen a dolog, hogy valami más oka kell legyen, hogy létezünk. Viszont vegyük észre, hogy mivel nem tudjuk, hogy tényleg valószínűtlen eseményről van-e szó vagy – ad absurdum – nem is alakulhatott volna másképp, ennek a megközelítésnek nem sok értelme van.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F24%2Filyen_az_elet_sem_nem_valoszinu_sem_nem_valoszinutlen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F24%2Filyen_az_elet_sem_nem_valoszinu_sem_nem_valoszinutlen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F24%2Filyen_az_elet_sem_nem_valoszinu_sem_nem_valoszinutlen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ilyen az élet: sem nem valószínű, sem nem valószínűtlen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/07/24/ilyen_az_elet_sem_nem_valoszinu_sem_nem_valoszinutlen#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12682745" border="0" /></a><br /></p>
élet
valószínűség
antropikus_elv
SETI
idegen_civilizációk
Drake-formula
erős_antropikus_elv
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/molecule.png
https://seti.blog.hu/2017/07/21/eletbarat_univerzum
Életbarát Univerzum?
2017-07-21T08:00:00+02:00
2017-07-21T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/orbit-128.png" alt="orbit-128.png" class="imgleft" width="89" height="89" />Úgy tűnik, hogy a tudomány történetében vannak „túlélő” kérdések: bár állandóan foglalkozunk velük és időnként azt gondoljuk, hogy sikerült választ találnunk, újra és újra úgy tűnik, hogy nem. Ilyen kérdés például az, hogy léteznek-e rajtunk kívül értelmes lények valahol máshol: a Naprendszerben, egy más galaxisban stb. Meg az is ilyen, hogy honnét származik az élet, és mennyire szükségszerű a létrejötte. Ami persze más jellegű probléma, mint az, hogy milyen törvények határozzák meg a gravitációs hullámokat, és attól, hogy az egyik típusú kérdéssel a mai tudomány jól elboldogul, nem biztos, hogy a másikkal is.</strong><br /><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/elet-z.jpg" alt="elet-z.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Jelenleg két alapvető elképzelés van az élettel kapcsolatban: Christian de Duve úgy véli, hogy „az élet megmagyarázható a fizikai meg a kémia fogalmai és törvényei segítségével” (de Duve, Christian: Lessons of Life. In Dick, Steven J. (editor): Many Worlds. The New Universe, Extraterrestrial Life, and the Theological Implications. Templeton Press, 2000. p. 4.). Ami úgy általánosítható, hogy a fizikai és a kémia törvényei nem csupán elegendőek az élet létrejöttének megmagyarázásához, de azokba valamiféle szükségszerűségként bele is vannak huzaolzva.<br />Ehhez képest Paul C. Davies azt mondja a fentebbi kötet egy másik tanulmányában, hogy ez a fajta biológiai determinizmus, vagyis az abba vetett hit, hogy az élet ugyanolyan szükségszerűen jelenik meg, mint ahogy a fizikai törvények hatására kialakulnak a csillagok, nem igaz. Még akkor sem, ha a NASA-tól az asztrobiológusokig meg az iskolásokig bezárólag nagyjából mindenkinek ez határozza meg a gondolkodását. „Egyáltalán semmilyen bizonyítékunk sincs arra, hogy a fizika törvényei az általunk aktuálisan ismert formában ’tartalmazzák’ az életet és különösképpen az értelmes életet (Davies, Paul C.: Biological Determinism, Information Theory, and the Origin of Life. uo. p. 15.). Majd pedig azzal folytatja, hogy „ha kiderülne, hogy az univerzum életbarát, vagyis, hogy a biológiai determinizmus helyes, akkor annak… extrém módon komoly tudományos, teológiai és filozófiai következményei lennének” (uo.).<br />És ezzel el is jutottunk a minket most foglalkoztató problémáig. Itt nem is annyira arra gondolok, hogy de Duve és Davies tökéletesen ellentétes álláspontot fogalmaz meg – mi pedig nem tudjuk eldönteni, hogy melyiküknek van igaza (noha én nem rokonszenvezem de Duve felfogásával). Hanem inkább arra, amit Davies az univerzum életbarát voltáról mond. Ugyanis: értelmezhetetlen, hogy mi számít annak.<br />A Föld példáját véve: vagy azt mondjuk (miként szokásos), hogy az élet mindenütt megjelenik rajta a hidrotermális kürtőktől kezdve mindenütt, ahol csak el tudjuk képzelni, és néhány olyan helyen is, ahol nem. Vagyis kimondottan életbarát – és még inkább annak fog tűnni, ha arra gondolunk, hogy az életet tekintve mennyire üres a kozmikus környezetünk.<br />De lehetséges egy olyan interpretáció is, mely szerint az élet még a Földön is kivételnek számít egy legfeljebb néhány tucat km vastag gömbhéjtól eltekintve, és azt mondani, hogy életbarát, nagyjából olyan, mintha egy sivatagban találnánk egy oázist, és ebből általánosítanánk. Azaz: az „életbarátság” legalábbis rosszul definiált fogalom (sőt), és ezért egyszerűen nincs értelme arról beszélni, hogy „életbarát-e” a Világmindenség. Ellentétben mondjuk a gravitációs hullámokkal, ahol nem kérdés, hogy aktuálisan mit értünk a fogalom alatt.<br />A társadalomtudományokban háromféle meghatározást szokás megkülönböztetni, de ebből csak kettő működik. A „valós meghatározás” az lenne, ami a klasszikus logika szerint a „dolgok természetéből” fakad, ám „ha egy fogalom ’valódi’ jelentését próbáljuk meghatározni, csak kátyúba kerülünk: [mert] létező dolognak tekintettünk egy konstrukciót”. Ehhez képes a nominális definíció „valamilyen konszenzust vagy konvenciót képvisel a kifejezés használatáról”; az operacionális definíció pedig „szabatosan meghatározza, hogyan fogjuk mérni a fogalmat” (Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 2003. p. 144.). Talán mondanisem kell, hogy az „életbarátság” esetén például sem általánosan elfogadott definícióval nem rendelkezünk (mint ahogy a SETI alapfogalmai: intelligens lény, idegen civilizáció stb.setén is éppen ez a gond), sem pedig arra vonatkozó tudással, hogy miként is lehetne ezt mérni/értékelni/meghatározni (mármint azt, aminek meg a meghatározásában sem értünk egyet). És nem, félreértés ne essék: nem az a probléma, hogy fogalmakkal dolgozunk: a társadalomtudományok például kiválóan tudnak mérni olyan fogalmakat, mint az előítéletesség.<br />Úgyhogy már csak az van hátra, hogy eltűnődjünk azon, hogy ha Davies nyomán abból indulunk ki, hogy az élet tényleg nincsen belehuzalozva az az Univerzum fizikai törvényeibe, és mégis megjelent (sőt, az intelligenciáig is eljutott), akkor vajon milyen, más, komplex és a fizikától mint alaprendszertől tökéletesen eltérő megoldások lennének elképzelhetőek? Az pedig más kérdés, hogy erre talán még annyira sem tudunk válaszolni, mint arra, hogy mit értsünk az „életbarát” univerzum alatt.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F21%2Feletbarat_univerzum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F21%2Feletbarat_univerzum%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F21%2Feletbarat_univerzum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Életbarát Univerzum?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/07/21/eletbarat_univerzum#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12677575" border="0" /></a><br /></p>
élet
tudás
értelmezés
fogalom
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
életbarát_univerzum
operacionális_fogalom
nominális_fogalom
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/orbit-128.png
https://seti.blog.hu/2017/07/17/feljunk-e_a_foldonkivuleiktol
Féljünk-e a földönkívüleiktől?
2017-07-17T08:00:00+02:00
2017-07-17T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Amikor Hawking egy alkalommal arról beszélt, hogy minden áron meg kell gátolni a METI-t (Messaging to Extraterrestrial Intelligence), vagyis a hipotetikus idegeneknek való üzenetküldést, mert azok akár – nagyon – rosszindulatúak és velünk szemben ellenségesek is lehetnek, akkor erre Jill Tarter, a SETI elkötelezett híve azt <a href="http://www.businessinsider.com/jill-tarter-says-stephen-hawking-is-wrong-about-aliens-2016-1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">válaszolta</a>, hogy szó sincs ilyesmiről, ugyanis az idegenek szükségképpen jóindulatúak. Valójában egyiküknek sem volt igaza, és a két álláspont közötti ellentét arra is rávilágít, hogy ideje lenne lépnünk a kérdésben.</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/arecibo-message.jpg" alt="arecibo-message.jpg" class="imgleft" />1974-ban Frank Drake Carl Sagan és néhány más szakértő segítségével kidolgozott egy „üzenetet” a hipotetikus idegen civilizációk számára, és útnak is indította. Ami egyfelől azért elgondolkoztató, mert ez az „egész emberiség” nevében tette, miközben csupán néhány ember véleményét, preferenciáit, meggyőződéseit stb. tartalmazta. Több mint meghökkentő lenne, ha egy magánember egyszer csak úgy döntene, hogy az országa nevében foglal egy kérdésben állást, és esetünkben ez talán azért nem tűnt nagyon elfogadhatatlannak (DE: számomra annak tűnt), mert leginkább nincs olyan hivatalos szervezet, amely jelenleg fel lenne jogosítva arra, hogy az „egész Föld” nevében beszéljen.<br />Másfelől ebben a hozzáállásban az a megközelítés is tetten érhető, amely a SETI eddigi történetét jellemezte: ha nálam van az eszköz, akivel kommunikálni (jeleket küldeni vagy fogadni) lehet, akkor feljogosítva érzem magam, hogy a téma szakértőjeként lépjek fel. Pedig az eszköz birtoklása nem tesz automatikusan azzá.<br />Az persze két különböző kérdés, hogy valakinek joga van-e az egész emberiség nevében fellépni; illetve, hogy ezáltal veszélybe sodorja-e az emberiséget. Az Almár Iván nevéhez fűződő San Marino Skála részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi is számíthat esetünkben veszélyesnek, úgyhogy erre most nem térek ki. Arra viszont kitérek, hogy már a Drake-féle, Aericoból kisugárzott üzenettel kapcsolatban azt mondta a brit királyi csillagász, sir Martin Ryle, hogy ez kiszolgáltatja a Földet egy esetleges idegen támadásnak (Yount, Lisa: Modern Asdtronomy: Expanding Te Universe. Chelsea House, 2006. p. 75). Nagyjából ugyanezt mondja Hawking is, illetve általában véve az aktív üzenetküldés ellenzői, és erre sokak szerint nem válasz az, hogy a televizó- és rádiójekkel már úgyis elárultuk a létezésünket: ha az őserdőben lopakodva ragadozók támadásától tartok, és megreccsen a lábam alatt egy ág, akkor ez nem teszi indokolttá, hogy még kiabálni is kezdjek, és ezzel még inkább magamra irányítsam a figyelmet. <br />Ahol persze bármennyire is meggyőző, csupán egy hasonlat, és kérdés, hogy mennyire érvényes. Ugyanis maga az alapfeltevés kérdéses (mely szerint az emberiség valóban egy ragadozókkal teli univerzum-dzsungelben óvakodik előre), és másokkal együtt Jill Tarter is úgy véli, hogy hosszú távon a kooperatívabb és együttműködésre készebb fajok maradnak fenn – és mivel a hipotetikus idegenek nyilván idősebbek nálunk, ezért nyilván ilyenek.<br />Albert A. Harrison négy érvet hoz fel ezen álláspont mellett:<br />1. Ahogy egyre nő a társadalmi egységek (bármit jelentsen is ez) mérete, egyre többen tartoznak a „mi” kategóriájába – és egyre kevesebben a kívülálló és nem feltétlenül kedvelt „ők”-be.<br />2. „A totális rezsimeket demokráciák váltják fel” az időben előre haladva, és „egy kutató arra a következtetésre jutott, hogy a demokrácia és a béke között a legerősebb empirikus törvény a nemzetközi kapcsolatokban”. <br />3. A matematikai modellekből is az derül ki, hogy azok az országok maradnak fenn hosszabb ideig, melyek az agresszív külpolitika helyett az együttműködésre törekszenek.<br />4. A történészek szerint kétszáz éven belül a Föld békés, háború nélküli hely lesz (Harrison, Albert A.: Starstruck. Cosmic Visions in Science, religion, and Folklore. Bantam Books, 2007, p. 98 - 99.).<br />Mindez ha elsőre nem is meggyőzően, de vonzóan hangzik. Viszont legalább két szinten lehet vele kapcsolatban kritikákat megfogalmazni.<br />Egyfelől a konkrét állítások szintjén, kezdve azon például, hogy a demokráciák „békesebbek”. Ez ugyanis esetünkben túlságosan is általánosító: bár mind Dánia, mind az USA demokrácia, a külpolitikájuk és a katonai erő alkalmazásával kapcsolatos elképzeléseik nem is lehetnének különbözőbbek. Remélhetjük ugyan, hogy egy csillagközi Dániával fogjuk felvenni a kapcsolatot, de mi lesz, ha a különben demokratikus (feltéve, hogy esetükben értelmezhető egyáltalán ez a fogalom) idegenek valamiért afféle terroristáknak vagy legalább potenciális fenyegetésnek tekintenek minket? Vagy például ott az a kijelentés, mely szerint a világ a demokratizálódás felé tart: igen, jelen pillanatban. Ám ennek az állításnak kétszáz évvel ezelőtt egyszerűen nem lett volna értelme, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb kétszáz év múlva lesz. Röviden: egy aktuális, nagyon rövid időszakra kiterjedő megfigyelésből próbál általánosítani. És így tovább.<br />Másfelől: az antropológus Kathryn Denning említi, hogy az ő szakterületének „köszönhető” a társadalomtudományok két „nagy gondolata”. Az első az volt az 1800-as években, hogy a különböző társadalmak megfelelően hosszú idő alatt szükségképpen ugyanazt a fejlődési utat futják be (ezt nevezzük unilineratiásnak), a második pedig az volt a 20. században, hogy „az unilineáris társadalmi fejlődés modellje túlegyszerűsítő és nem pontos” (Denning, Kathryn: „L” on Earth. In . In Civilizations Beyond Earth, 2011, p. 79.). Érts: a különböző társadalmak különbözőféleképpen fejlődnek (még a Földön is), és innentől kezdve semmi okunk feltételezni, hogy egy idegen civilizáció ugyanazt az utat futná be (demokrácia végponttal), mint mi. Amivel nem azt mondom, hogy lehetetlen, csak azt, hogy nem tudjuk, és ezzel el is jutottunk a lényegig.<br />Nevezetesen, hogy mint ahogy nem lehetünk benne biztosak, hogy egy hipotetikus idegen civilizáció barátságos lesz velünk, abban sem lehetünk biztosak, hogy ellenséges lesz – mivel egyszerűen semmilyen információnk nincs arról, hogy milyenek. Viszont több-kevesebb intenzitással azért 1974 óta folyik METI.<br />Személy szerint hajlanék arra, hogy jó, akkor inkább állítsuk le, mert fő a biztonság, és azért (vagy legalább a valamivel nagyobb biztonság esélyéért) nem nagy ár, ha nem sugárzunk szándékosan mindenféle üzeneteket az űrbe. Csak éppen ott vannak pl. a SETI azon támogatói, akik – a fentebbi hibás érvelés vagy valami más alapján – úgy gondolják, hogy igenis folytatnunk kell.<br />A megoldás tehát valami olyasmi lehet, mint amikor felmerült, hogy a genetikailag módosított organizmusok esetleg veszélyt jelenthetnek az emberiségre. Aminek nem az lett a következménye, hogy betiltották az egészet, hanem az, hogy a témával foglalkozók önszabályozó módon felfüggesztették a kutatásokat, amíg 1975-ben egy <a href="https://www.nature.com/nature/journal/v455/n7211/full/455290a.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">konferencián</a>, hasonlóképpen önszabályozó módon meg nem állapodtak abban, hogy hogyan tovább.<br />Vagyis ugyanúgy, mint ahogy ma már vannak a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia által megfogalmazott „<a href="http://www.setileague.org/iaaseti/protocol.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">protokollok</a>” azzal kapcsolatban, hogy miként kellene viselkedni/mit kellene tenni, ha idegen értelmes élet jeleire bukkannánk, itt az ideje, hogy első lépésben felfüggesszünk minden irányú tevékenységet, majd pedig kidolgozzunk egy protokollt a METI-vel kapcsolatban is. Ha ugyanis nem tudjuk kizárni az idegen civilizációk létét; és azt sem tudjuk kizárni, hogy ezek nem barátságosak lennének velünk szemben, akkor nem ártana kissé komolyabban is foglalkozni a problémával ahelyett, hogy mindenki azt csinál amit akar – akár az egész emberiség nevében is.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F17%2Ffeljunk-e_a_foldonkivuleiktol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F17%2Ffeljunk-e_a_foldonkivuleiktol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F17%2Ffeljunk-e_a_foldonkivuleiktol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Féljünk-e a földönkívüleiktől?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/07/17/feljunk-e_a_foldonkivuleiktol#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12668125" border="0" /></a><br /></p>
veszély
protokoll
önszabályozás
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
METI
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/arecibo-message.jpg
https://seti.blog.hu/2017/07/14/kolonizalni_a_vilagurt
Kolonizálni a világűrt?
2017-07-14T08:00:00+02:00
2017-07-14T08:00:00+02:00
zoltan galantai phd
https://blog.hu/user/58253
<p><strong>Ciolkovszkij szerint „az emberiség bölcsője a Föld. De nem élhetünk örökké a bölcsőnkben”. Ezt még az ESA is a jelmondatául választotta, viszont valójában több kérdést is felvet – mind a világűr kolonizálásával, mind pedig a SETI-vel kapcsolatban.</strong><br /><br /> Hogy az elején kezdjük, Ciolkovszkij azt mondja, hogy<br /> <em>1. a csecsemő nem éli le az életét a bölcsőben</em><br /><em> 2. a Föld olyan az emberiség számára, mint a bölcső a csecsemőnek</em><br /><em> 3. tehát mi sem maradhatunk örökké a Földön.</em><br /> Vegyük észre, hogy Ciolkovszkij adós marad annak a magyarázatával, hogy miért is kellene elfogadnunk a 2. állítást. Abból ugyanis, hogy ő így gondolta, csupán az következik, hogy így gondolta, de ez nem érvelés: ez a petitio principii (=bizonyítás a bizonyítandóval) nevű logikai hiba, amikor az érvelő abból indul ki, hogy igaza van – és ebből azt vezeti le, hogy igaza van.<br />T<img src="https://m.blog.hu/se/seti/image/space-colonjpg.jpg" alt="space-colonjpg.jpg" class="imgleft" width="326" height="443" />ehát érdemes feltennünk a kérdést, hogy miért is kellene mennünk? Illetve – és ez nem szükségképpen ugyanaz – mi ért is érezzük úgy, hogy mennünk kéne? És nem mellékesen: vajon egy hipotetikus idegen civilizáció tagjai is töprengenek-e a Világmindenség meghódításán (de legalábbis felderítésén) vagy ez csak az emberi fajra jellemző?<br />Ami az első kérdést illeti, mostanában jócskán hallani például arról, hogy Hawking szerint a Földön hosszú távon nincs jövőnk – többek között az ember okozta felmelegedés miatt. Vagy ott van az X-Díj alapítója, Peter Diamandis, aki szerint miután az ember millió éveken keresztül fejlődött, „az utóbbi 60 évben az atomfegyverek fejlődése elvezetett ahhoz a potenciális veszélyhez, hogy kipusztítsunk magunkat. Előbb – utóbb ki kell terjesztenünk az életet ezen a kék és zöld glóbuszon túlra, vagy végünk van” (idézi Impey, Chris: Beyond. Our Future in Space. W. W. Norton, 2016, p. 89.). Viszont ha idelent olyan problémákkal küszködünk, amelyeket nem tudunk megoldani, és amelyek végzetesek ránk nézve, akkor ezen miért segítene, amennyiben egy másik bolygóra vagy egy űrvárosba költöznénk a problémáinkkal együtt?<br />Másfelől: egyáltalán miért van az emberben felfedezési vágy, és miért akart mindenhová eljutni a Földön? Ezen a ponton meg kell különböztetnünk azt a diffúziót, amivel egy állatfaj lassanként benépesíti a számára alkalmas környezetet attól, ahogyan az ember (=homo sapiens) csinálta, aki néhány tízezer évvel azután, hogy elhagyta Afrikát, már a Föld legeldugottabb pontjain is ott volt – ellentétben a többi hominidával, amelyek lényegesen lassabban és korántsem mindenhová jutottak el. Egy lehetséges (és számomra meggyőzőnek tűnő) magyarázat szerint ugyanis mintegy 40 ezer évvel ezelőtt megjelent egy mutáció (R7), amely hajlamosabbá teszi az embereket „a kockázatvállalásra és új helyek felfedezésére meg újdonságkeresésre”. Ez az emberek kb. 20 százalékában van meg, és az elmélettel összhangban míg a régóta egy helyen élő ázsiaiak 1, addig a latin-amerikaiak 60 százalékára jellemző – és ugye oda való eljutáshoz kellett a legnagyobb erőfeszítés (uo. p. 16 – 17.). Vagyis – kissé leegyszerűsítve – ez lenne az oka annak, hogy az összes földi élőlény közül az ember az egyetlen, amely gyorsabban terjeszkedett, mint az az alapvető szükségletei (élelem, lakóhely stb.) indokolttá tették volna (uo. p. 14.).<br />Ami viszont két dolgot jelenhet. Egyfelől: még ha megpróbálnák is amellett érvelni, hogy egy ilyen genetikai változás evolúciós előnyt jelent, semmi sem teszi szükségszerűvé, hogy ez bármikor is megjelenjen – lévén szó evolúcióról, csupán lehetőségről, nem pedig szükségszerűségről beszélhetünk, és amennyiben mi is e nélkül élnénk, úgy a Föld kolonizációja nemhogy az újkőkor végére nem fejeződött volna be, de még ma is óriási fehér foltok lennének a térképeinken (mármint ha érdekelne minket egyáltalán a globális térképek rajzolgatása). Ad analogiam: egy hipotetikus idegen civilizáció a fentebbiek értelmében talán ugyanolyan lassan, óvatosan és mindent egybevetve kevéssé sikeresen terjeszkedne még a saját bolygóján is, mint az australopithecus, noha intelligens lenne – arra pedig végképp nem gondolna, hogy kilépjen a világűrbe. Értsd: az intelligencia és az aktív újdonságkeresés nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, és ennek megfelelően egy idegen civilizáció akár teljesen máshogy is állhat a dolgokhoz.<br />Ráadásul, miként az antropológus Kathryn Denning felhívja rá a figyelmet, maga a „civilizáció” fogalma is, amelyből a hipotetikus idegen értelem keresésekor ki szoktunk indulni, „tökéletesen bele van ágyazva a jelenlegi nyugati gondolkodásba”, és ennek megfelelően úgy szoktuk elképzelni, mint amit rajta kívül pedig kulturális vákuum vagy éppen ellenségek vesznek körül, miközben térben meg is időben egyértelműen körülhatárolt, (Denning, Kathryn: „L” on Earth. In . In Civilizations Beyond Earth, 2011, p. 76.). <br />Csak éppen ez a definíció korántsem szükségszerű. Szóval csak óvatosan az idegen civilizációkra vonatkozó általánosításokkal.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F14%2Fkolonizalni_a_vilagurt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F14%2Fkolonizalni_a_vilagurt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fseti.blog.hu%2F2017%2F07%2F14%2Fkolonizalni_a_vilagurt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kolonizálni a világűrt?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://seti.blog.hu/2017/07/14/kolonizalni_a_vilagurt#comments"><img class="item_ctp" src="https://seti.blog.hu/rss/image/post/id/12661953" border="0" /></a><br /></p>
evolúció
homo_sapiens
civilizáció
kolonizáció
SETI
idegen_értelem
idegen_civilizációk
0
seti
https://seti.blog.hu
https://m.blog.hu/se/seti/image/space-colonjpg.jpg